A szigorításra vonatkozó bejelentés (tapering) a Federal Reserve (Fed) november 2–3-i kamatdöntő ülésén szinte biztosra vehető, ha figyelembe vesszük a szeptemberi ülés jegyzőkönyvében szereplő ütemtervet és a döntéshozók elmúlt hetekben tett nyilatkozatait. Mivel a gazdaság az idén évtizedek óta a leggyorsabb ütemű növekedését érheti el,
az éves pedig szeptemberben enyhülés helyett ismét tizenhárom éves csúcsra, 5,4 százalékra emelkedett
– jóval a Fed 2 százalékos, bár rugalmas célja fölé –, emellett a is jórészt kiheverte a világjárvány pusztítását, ezért a legtöbb döntéshozó úgy véli, itt az ideje elkezdeni a gazdasági fellendülés ösztönzésére tett havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlások ütemének csökkentését. Amennyiben a konzervatívabb döntéshozók szempontjai érvényesülnek, úgy a Fed ezt már november közepén megkezdheti, más esetben a havi vásárlási naptárak alapján december közepén indulhat a folyamat. A tapering során kezdetben a kincstárjegyek havi 10 milliárd, a jelzálog-fedezetű értékpapíroknak pedig 5 milliárd dolláros lassú csökkentésére lehet számítani. (A Fed jelenleg 80 milliárd dollár értékben vásárol állampapírokat és 40 milliárd értékben jelzálog-fedezetű értékpapírokat.) A tervek szerint a vásárlásokat júniusra nullára csökkentik, de mivel a gazdaság növekszik, ami új munkahelyeket teremt, és valószínűleg legalább a jövő év közepéig emelkedett inflációval kell számolni, ezért az elemzők közül sokan úgy gondolják, hogy a folyamat gyorsabban is végbemehet.
Ennek a várakozásnak némileg ellentmond, hogy az amerikai gazdaság növekedése a harmadik negyedévben jócskán elmaradt a várttól:
az évesített érték 2 százalékra lassult, a második negyedévi 6,7-ről, ami több mint egy éve a leglassabb ütem.
A piac 2,7 százalékot várt. A globális ellátási lánc zavarai mellett a lassulás fő oka, hogy a delta-variáns az egész országban elterjedt, ez pedig fokozott óvatosságra intette a háztartásokat, amit az éttermi foglalások és az utazások meredek visszaesése is jelzett. Szerencsére az esetszámok a szeptember közepén elért csúcspontjuk óta meredeken csökkennek, ezzel párhuzamosan pedig a fogyasztók hajlandósága a költekezésre gyorsan visszaállt.
A negyedik negyedévben várhatóan gyorsulni fog a növekedés, az erős munkaerő-kereslet pedig a jövedelmek növekedését okozza majd.
Emellett az amerikai háztartások 2019 vége óta több mint 26 milliárd dollárral növelték a megtakarításaikat, ami karácsony előtt az átlagosnál erősebben fokozhatja a költekezést.
Mindez további inflációs nyomást generálhat, kiegészülve azzal, hogy a tizenegy éves csúcsra emelkedő termelői árak a raktárkészletek kiürülését követően szintén mindinkább a fogyasztókra terhelődnek majd. Az ING vezető elemzői szerint ezért decemberben az infláció megközelítheti a 6 százalékot is. Ezeket a tendenciákat követve a befektetők egyre kevésbé bíznak abban, hogy az inflációs nyomás valóban csak átmeneti, és megkérdőjelezik a Fed prognózisát, hogy az infláció középtávon ismét 2 százalék körülire enyhül.
Emiatt arra számítanak, hogy a kezdetben 15 milliárd dollárral csökkentett eszközvásárlásokat a jövő év első negyedévében a Fed nagyobb lépésekben szűkítheti, már a második negyedév elején elérve a nullát, ami sokkal fokozottabb banki tartalékkivonást jelentene a kamatemelések előfutáraként.
A kamatemelésre vonatkozóan ezért az elemzők többsége arra számít, hogy azt a Fed 2022 szeptemberében kezdheti meg, és egyre többen gondolják azt, hogy 2022-ben már két kamatemelés is lehet, a második decemberben. Az inflációs nyomás erősödése miatt azonban mindinkább afelé tolódnak, hogy a Fed agresszívebb álláspontot képvisel majd, és júliustól kezdve háromszor emel.
