Az Egyesült Államokban a termelői árak éves növekedése szeptemberben 8,6 százalékra ugrott, ami 2010 óta a legmagasabb érték, de még így is elmaradt a piaci elemzők által várt 8,7 százaléktól, viszont jóval felülmúlta az augusztusi 8,3 százalékos áremelkedést – derült ki a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének legfrissebb adataiból. A drágulást elsősorban az ellátási láncok nem enyhülő zavarai és az egekbe szökő energiaárak okozzák, ami további aggodalmakat kelt a vártnál jobban elhúzódó fogyasztói árnyomással kapcsolatban is, amely szeptemberben a várakozásokat meghaladóan, tizenhárom éves csúcsra, 5,4 százalékra emelkedett éves szinten.
A továbbra is kiugróan magas termelői árak erősítik a tartósan magas inflációval kapcsolatos várakozásokat, ezért egyre több amerikai jegybanki döntéshozó vélekedik úgy, hogy a jelenlegi magas fennmaradhat és beágyazódhat a gazdaságba, ha a Federal Reserve (Fed) nem tesz azonnali lépéseket a drágulás megakadályozására. Erősen kérdéses azonban, hogy mit tehet a Fed, ha a drágulást elsősorban olyan összetevők, például az ellátási problémák okozzák, amelyek kívül esnek a monetáris politikai eszközök hatókörén, még ha könnyen belátható is, hogy a gazdaságélénkítő programok által felpörgetett kereslet növeli az ellátási nehézségeket.
Egy elhamarkodott szigorítás jelentősen megrövidítheti a fellendülést, ha viszont alábecsülik az infláció tartósságát, akkor később agresszívebb beavatkozásra lehet szükség, amit nehezebben tolerál a piac.
A kivárás mellett érvelők úgy látják, hogy az árnyomás fokozatosan magától megszűnik, ha az ellátást akadályozó szűk keresztmetszetek enyhülnek és csökkenésnek indulnak a nyersanyagárak. Mellettük szól, hogy a termelői költségek növekedése globálisan jelentkezik, noha azt erősen fűti az amerikai gazdaságélénkítés is. A legfrissebb adatok szerint a kínai termelői árak szeptemberben 10,7 százalékkal emelkedtek éves szinten, meghaladva a 10,5 százalékos piaci várakozást és az augusztusi 9,5 százalékos növekedést. Ez volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor emelkedést regisztráltak, és az adatok 1996 októberi közlésének kezdete óta a legerősebb árnövekedés.
Ennek ellenére a Federal Reserve (Fed) már november közepén megkezdheti a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlások ütemének csökkentését – derül ki a szeptemberi monetáris ülés jegyzőkönyvéből. A szerda este közzétett összefoglaló alapján az úgynevezett „tapering” folyamat során kezdetben a kincstárjegyek havi 10 milliárd, a jelzálogfedezetű értékpapíroknak pedig 5 milliárd dolláros lassú csökkentésére lehet számítani. A Fed jelenleg 80 milliárd dollár értékben vásárol állampapírokat és 40 milliárd dollár értékben jelzálogfedezetű értékpapírokat. Ha a novemberi 2–3-i ülésen döntés születik a vásárlások szűkítésének megkezdéséről, úgy az a havi vásárlási naptárak alapján november közepén vagy december közepén kezdődhet, emellett a vásárlások befejezésének várható céldátuma 2022 közepe lehet. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szigorítás már novemberi megkezdése a legkonzervatívabb döntéshozók szempontjainak érvényesülését jelentené, amire kicsi az esély. A kamatemelésre vonatkozóan az elemzők növekvő többsége arra számít, hogy azt a Fed 2022 szeptemberében kezdheti meg, míg egyelőre kisebbségben, de egyre többen gondolják azt, hogy 2022-ben már két kamatemelés is lehet.
