Az „Egy Kína” törekvés az elmúlt időben a politikai párbeszéd szintjéről egyre jobban eltolódott a cselekvés felé, a kínai hadsereg jelenléte mind gyakoribb a térségben – számolt be róla a Reuters.
Az ügy legfrissebb eseményeként a kínai hadsereg kedden bejelentette, hogy harci készenléti járőröket küldött a Tajvani-szoros térségébe, ami válaszreakció az amerikai kongresszusi küldöttség tajvani látogatására.
A tajvani védelmi minisztérium közleménye szerint kedden hat kínai katonai repülőgép sértette meg az ország légterét, és lépett be a délnyugati légvédelmi övezetébe. A védelmi erők négy J–16-os vadászgépet és két megfigyelő repülőgépet azonosítottak.
Több tajvani médium arról számolt be kedden, hogy az amerikai képviselőház és szenátus meg nem nevezett magas rangú tagjai a szigetország fővárosába, Tajpejbe érkeztek, ráadásul egy amerikai katonai repülőgéppel, ami még inkább szúrta Kína szemét.
A látogatás kapcsán Szu Cseng-csang (Su Tseng-chang) tajvani miniszterelnök szerdán a sajtónak megerősítette, hogy a tajvani–amerikai kapcsolatok nagyon fontosak. Hozzátette, hogy a két ország kormánya erősíti együttműködését, és kölcsönösen gyümölcsöző megállapodást fog kötni, de részleteket nem közölt. Az Amerikai Egyesült Államok évtizedek óta Tajvan egyik legfontosabb gazdasági és politikai partnere. Washington számára fontos a stratégiai együttműködés a szigetországgal, ugyanis ezen biztosítja számára a katonai jelenlétet a döntően Kína által felügyelt régióban.
A kínai védelmi minisztérium közleményben határozottan elítélte az amerikai látogatást.
A kínai Tajvani Ügyek Hivatalának szóvivője szintén elítélően nyilatkozott a találkozóról, de kihangsúlyozta, hogy nem fenyeget egy esetleges háború veszélye.
Arra kérünk mindenkit, hogy ne higgyen a szóbeszédeknek és ne terjesszen pletykákat
– hívta fel a figyelmet a hivatal szóvivője, Csu Feng-lien (Zhu Feng-lian) egy szerdai sajtótájékoztatón.
Az ügyben természetesen Washington sem maradt néma. A Pentagon közölte, semmi szokatlan nincs abban, hogy a kongresszusi delegációkat katonai repülőgépeken szállítják.
John Kirby, a Pentagon szóvivője nem közölt részleteket arra vonatkozóan, kik utaztak a gépen, de azt hozzátette, hogy 2021-ben ez már a második ilyen szintű kongresszusi út volt Tajvanra.
Júniusban három amerikai szenátor rövid tajvani látogatását tett, szintén egy amerikai katonai repülőgéppel utazva. A kínai védelmi minisztérium azt a látogatást is elítélte és aljas politikai provokációnak nevezte.
Kína sem akkor, sem most nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonai erővel fellépjen Tajvan ellenőrzése alá vonása érdekében, annak ellenére, hogy a sziget azt állítja, hogy független ország, amely megvédi szabadságát és demokráciáját.
A Reuters szerdán újabb fejleményről számolt be az ügyben. A kínai külügyminisztérium közölte, hogy egy amerikai kongresszusi küldöttség tajvani látogatása sérti az Egy Kína politikát, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy azonnal le kell állítania a Tajvannal való hivatalos érintkezés minden formáját, mivel az sérti Kína területi szuverenitását.
Veszélyes játék a tajvani függetlenségpárti erőkkel való összejátszás
– nyilatkozta Vang Ven-pin (Wang Wen-bin), a kínai külügyminisztérium szóvivője azt sejtetve, hogy Kína kész válaszlépések megtételére is.
Kína mindenkire rossz szemmel néz, aki szóba áll a „rebellis” szigetországgal. Nemrég ellenintézkedéseket helyezett kilátásba Csehország ellen, miután Miloš Vystrčil, a cseh szenátus elnöke Prágában fogadta Joseph Wu tajvani külügyminisztert, és ígéretet tett rá, hogy segíti a sziget integrálódását a nemzetközi közösségbe.
