Donald Trump amerikai elnöki ciklusát követően, amikor nyilvánvalóvá vált a világ két legnagyobb gazdaságának élesedő rivalizálása, a 2021-es év is eseményekkel teli volt Kína szempontjából.
Az ázsiai óriást is elérte a nyugatra rég jellemző demográfiai kihívás, és a társadalom elöregedése miatt lemondott a népességszabályozás maradékairól is. Az uralkodó párt egyre barátságtalanabbá vált az immár globális mértékkel is hatalmas vagyonokra szert tett oligarchákkal szemben, majd a szabályozás is szigorodott, többek közt a technológiai és az oktatási szektorban. Eközben világossá tették, hogy az állami befolyású gazdaságban elkövetett hibák kompenzálására is csökkent étvágy, ami földrengést idézett elő az ingatlanszektorban. Mindezek következménye, hogy a kínai részvényindexek teljesítménye idén 40 százalékkal múlja alul amerikai és európai társaikat.
Az ipari termelést sújtó energiahiányon jórészt úrrá lettek, a koronavírus fertőzésekkel szembeni zéró tolerancia politikája azonban továbbra is gazdaságot bénító korlátozásokkal jár.
Miután a hatóságok idén erőteljes akadályokat állítottak a kínai vállalatok külföldi részvénykibocsátásai számára, az év utolsó hírei arról szólnak, hogy a változások folytatódnak: jövőre újraszabályozzák a helyi tőzsdéket és az elsődleges részvénykibocsátásokat (IPO-kat) – jelentette ma a Hszinhua hírügynökség. A kínai jegybank pedig, első lépésben 85,5 milliárd jüan (13,4 milliárd dollár) értékben, ma útjára bocsátotta a zöld beruházásokat támogató olcsó refinanszírozó hiteleit.