Nemzetközi gazdaság

A kínai polgár meggazdagodik, ha tényleg jól csinálják

Miközben a kínai politika idei populáris irányváltása megrázta a globális részvénypiacokat, kisebb figyelmet kapott, hogy az egyenlőség, mint új cél a kínaiak jólétének erőteljes növekedését alapozhatja meg, ami jelentősen nagyobb vásárlóerőt jelentene egy 1,4 milliárd lakosú országban.

Az egyenlőség javítása évek, sőt évtizedek óta egyre gyakrabban hangoztatott cél a nyugati médiában, de amikor idén a világ legnépesebb országát, Kínát irányító kommunista párt retorikájában is erőteljes hangsúlyt nyert, az kisebbfajta földrengést okozott a világ részvénypiacain. Az ok: 

miközben nyugaton a nagyobb egyenlőséget egyes társadalmi csoportok szabadságának növelésével képzelik el, Kínában a hatalmasra duzzadt vállalatok befolyásának a csökkentésével, bár a technológiai óriásmultik megfékezése a „fejlett” világban is politikai törekvéssé vált. 

Az új évhez közeledve sok elemző latolgatja: az évtized kezdetének politikaváltása Pekingben csak fellángolás volt-e, vagy netán egy mélyebb gazdasági átalakulás kezdete, amely átformálja a világot.

Fotó: Ng Han-kuan / MTI / AP

Miközben az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy Kína az évtized végére a világ legnagyobb gazdaságává válik, megelőzve az Egyesült Államokat, 

az egy főre eső GDP-ben még mindig hatalmas az elmaradás, bár a gyarapodó kínaiak vásárlóerejének növekedése már az elmúlt évtizedben is messze gyűrűző hatásokkal járt a világban. A pandémia immár két éve a kínai növekedés lassulását hozta, sőt vannak, akik „kemény landolástól” tartanak: hogy jövőre drasztikus lassulás következik. Magasabb szintről azonban nehezebb növekedni. A Société Générale közgazdászainak kitekintő elemzése szerint a növekedés lassulása trend, amely folytatódhat a következő másfél évtizedben, de újabb reformok segíthetnek nagyobb lendületet megőrizni.

Donald Trump amerikai elnöki ciklusát követően, amikor nyilvánvalóvá vált a világ két legnagyobb gazdaságának élesedő rivalizálása, a 2021-es év is eseményekkel teli volt Kína szempontjából. 

Az ázsiai óriást is elérte a nyugatra rég jellemző demográfiai kihívás, és a társadalom elöregedése miatt lemondott a népességszabályozás maradékairól is. Az uralkodó párt egyre barátságtalanabbá vált az immár globális mértékkel is hatalmas vagyonokra szert tett oligarchákkal szemben, majd a szabályozás is szigorodott, többek közt a technológiai és az oktatási szektorban. Eközben világossá tették, hogy az állami befolyású gazdaságban elkövetett hibák kompenzálására is csökkent étvágy, ami földrengést idézett elő az ingatlanszektorban. Mindezek következménye, hogy a kínai részvényindexek teljesítménye idén 40 százalékkal múlja alul amerikai és európai társaikat.  

Az ipari termelést sújtó energiahiányon jórészt úrrá lettek, a koronavírus fertőzésekkel szembeni zéró tolerancia politikája azonban továbbra is gazdaságot bénító korlátozásokkal jár. 

Miután a hatóságok idén erőteljes akadályokat állítottak a kínai vállalatok külföldi részvénykibocsátásai számára, az év utolsó hírei arról szólnak, hogy a változások folytatódnak: jövőre újraszabályozzák a helyi tőzsdéket és az elsődleges részvénykibocsátásokat (IPO-kat) jelentette ma a Hszinhua hírügynökség. A kínai jegybank pedig, első lépésben 85,5 milliárd jüan (13,4 milliárd dollár) értékben, ma útjára bocsátotta a zöld beruházásokat támogató olcsó refinanszírozó hiteleit. 

A következő évek, a 2021-2025-ös ötéves terv kihívása a döntéshozók számára, hogy elindítsák Kína átalakulását 2035-re magas jövedelmű gazdasággá, kitörve a magas közepes jövedelem kategóriában rekedés csapdájából. 

Az egyenlőtlenség jelenlegi útján maradni a társadalmi és a gazdasági stabilitást tekintve is veszélyes lenne. És van tér Kína számára egyenlőbbé válni, a hatékonyságban okozott túlzott kár nélkül

írta a Société Générale elemzése. A miért kristálytiszta, nagyjából az is, hogy mit kell tenni, de hogy hogyan és milyen ütemben, ez csak később, menet közben fog kiderülni tette hozzá. Az elemzők szerint Pekingnek többek közt korlátoznia kellene az építkezések támogatását, a produktív beruházások felé terelnie a forrásokat, ösztönözni a zöld átalakulást, növelni a jövedelmeket, fékeznie a lakásárak emelkedését és az adóelkerülést. Sarkalatos kérdés a belső fogyasztás erőteljesebb támogatása az eddig elhatározottnál, hiszen a legutóbbi adatok szerint ez most gyengélkedik írták.

A Bloomberg hírügynökség kínai panorámájában megszólaltatottak szerint a 68 esztendős Hszi-Csinping által idén meghirdetett irányváltás a közös gazdagodás célja felé nem fellángolás, és további változásokat alapoz meg. Kína többek közt abban különbözik a domináns magánszektorra építő nyugati társadalmaktól, hogy itt az állami és a privát szféra viszonya kiegyensúlyozottabb idézik a pekingi Feng Csu-Csenget, a Plenum nevű független kutatócég elemzőjét. 

Kína rájött, hogy a jelenlegi növekedési ütem akkor fenntartható, ha eléri a vidéki népességet, amely korábban nem volt a fogyasztás fő hajtóereje

tette hozzá.

háztartások GDP kínai jegybank gazdagság Kínai Kommunista Párt Kína
Kapcsolódó cikkek