A három balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia) arról tárgyalnak, hogy több orosz és fehérorosz villamos energiát engedjenek be piacukra, ahol korábban tudatosan csökkentették a Moszkvából érkező import mértékét. Azonban a behozatal növekedése ellenére az energiaárak csökkenése nem valószínű – számolt be róla az ERR észt állami hírportál.

Együtt döntenek

Valamivel több mint egy évvel korábban Litvánia felfüggesztette a szomszédos Fehéroroszországból származó villamosenergia-behozatalt, arra hivatkozva, hogy a határ közelében lévő belorusz atomerőmű nem biztonságos. Az akkori döntés következtében az orosz és fehérorosz villamos energia maximális kapacitása csaknem 20 százalékkal csökkent a Baltikumban.

A három állam a letöbb kérdésben – és főleg az orosz kérdésben – általában hasonlóan gondolkodik, így Észtország és Lettország is hamarosan csatlakozott Litvániához, csökkentve az Oroszországgal folytatott villamosenergia-kereskedelem volumenét. Ezzel együtt is igazolásokat követeltek arra vonatkozóan, hogy a hozzájuk szállított áram nem a litván határhoz közeli Asztravijetsz erőműből származik.

Fotó: RAMON VAN FLYMEN / AFP

Azonban – mivel az egész Európát sújtó energiahiány a Balti-térséget különösen nehéz helyzetbe hozta – a három balti állam most az orosz és fehérorosz energia arányának lehetséges növeléséről kezdett tárgyalni egymással.

Jelenleg is kapcsolatban álltunk a litván kollégákkal, és az egyeztetések intenzíven folytatódnak az előttünk álló napokban

– nyilatkozta az ERR-nek Ain Köster, az észt Elering átviteli rendszerirányító szóvivője, hozzátéve, hogy Észtország, Lettország és Litvánia korábban egymással egyeztetve csökkentette az Oroszországgal folytatott kereskedelem volumenét.

Most arról folynak a tárgyalások, hogy meg tudjuk-e egy kicsit nyitni ezt a csapot. De pontos számokat még nem tudunk mondani, ezekről még tárgyalunk

– fűzte hozzá.

Bár Köster szerint a megállapodásra napokon belül sor kerülhet, azonban a pontos dátumát nem tudta megjósolni.

Nem csökkennek az árak

Azt Köster és Timo Tatar, a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium energetikai helyettes államtitkára egyaránt megerősítette, hogy az észt piacra kerülő orosz energia mennyiségének növekedése nem jelenti azt, hogy az árak csökkenni fognak.

A gazdasági tárca tisztviselője azzal érvelt, hogy a villamos energia ára mindenhol magas, de a Baltikumban és Finnországban Európai többi részével összevetésben is különösen rossz a helyzet.

A problémát nem fogja enyhíteni, ha a harmadik féltől szállított villamosenergia mennyiségét növeljük. Ez egy kicsivel javítja a piaci ellátást, de nem merném azt mondani, hogy normalizálni tudja az árakat

– fűzte hozzá Tatár.

A szakember a brutális áremelkedést a hidegebb időjárásra, az alacsony megújulóenergia-termelésre, a magas tüzelőanyagárak, valamint a szén-dioxid árára vezette vissza.

Fagyos a viszony Moszkvával

Az, hogy a balti államoknak Oroszországtól és Fehéroroszországtól kell segítséget kérniük, ad némi pikantériát a Moszkvával való, egyébként sem felhőtlen viszonyuknak. A NATO- és EU-tag baltikumi országok évek óta kiberbiztonsági fenyegetéseket sejtenek Moszkva részéről, többször destabilizálási akciókkal, és a helyi média befolyásolásának szándékával vádolják Oroszországot.

Ráadásul az Európai Unió keleti határán kialakult menekültválság mögött is Lukasenkát és Putyint sejtik. A Fehéroroszország határára jutott nagy létszámú menekültcsoport többször megkísérelt bejutni az EU területére a fehérorosz-lengyel, valamint a fehérorosz-litván határon. Emiatt Észtország, Lettország és Litvánia egyaránt megerősítette határvédelmét, és megkezdte a felkészülése a helyzet eszkalálódására.