A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben csütörtökön.

Továbbra is orosz támadástól tartanak, a Kreml tagad

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: Moszkva súlyos árat fizetne egy Ukrajna elleni agresszió esetén.

Az uniós tagországok állam- és kormányfői találkozójára érkezve, újságíróknak nyilatkozva Scholz kijelentette: nagyon nehéz helyzet alakult ki az Ukrajna és Oroszország közötti határon, az EU-csúcs egyértelmű jelzést küld Oroszországnak az ukrajnai konfliktust illetően.

Orosz katonák tízezrei sorakoznak, nagyszabású offenzívától tartanak

Ukrajna orosz támadástól tart, Moszkva szerint Kijev és az Egyesült Államok destabilizálja a kelet-ukrajnai térséget.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrán határ sérthetetlensége az európai béke egyik záloga, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség valóban megmaradjon.

Fotó: VALERIA MONGELLI / POOL / AFP

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette:

az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét.

Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz – tette hozzá Borrell.

Putyin: Ukrajna a Nyugat beleegyezésével élezi a konfliktust

Az orosz elnök Kijev hallgatólagos támogatásával vádolta a Nyugatot.

Gitanas Nauseda litván elnök hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére. Sanna Marin finn miniszterelnök az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az energiapolitikát el kell választani a katonai konfliktustól.

Az ukrán válság mellett a találkozó további legfontosabb témái a járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése és a migráció külső aspektusai lesznek. A járványnak elsősorban gazdasági és társadalmi következményeit tekintik át. Számba veszik a globális együttműködés lehetőségeit arra összpontosítva, miként szüntethetők meg a vakcinák elosztásával és beadásával kapcsolatos hiányosságok.

A Politico szerint erősen felkavarta a kedélyeket, hogy a csütörtöki csúcstalálkozót megelőzően Olaszország beutazás előtti kötelező vizsgálatot vezet be az EU-ból érkező, beoltott utazók számára is. A római bejelentés váratlanul érte Brüsszelt, amellyel kapcsolatban felhívták az olasz döntéshozók figyelmét, hogy minden ország köteles 48 órával korábban tájékoztatni a Bizottságot, ha további korlátozásokat vezet be. Miközben Brüsszel összehangoltabb megközelítést szeretne, Olaszország lépése az EU-n belüli széthúzást hangsúlyozza a járvány legújabb hullámának kezelésével kapcsolatban. Olaszország pedig nincs egyedül ezzel: Portugália és Írország is új tesztelési követelményeket vezetett be az EU-ból érkező utasokra decemberben, válaszul az omicron-változatra. Ugyanakkor a belépés előtti PCR-tesztelést a Bizottság is megfelelő eszköznek tartja, szigorúbb korlátozások elrendelése esetén.

Újabb vita alakult ki az uniós oltási bizonyítványok lejárati idejével kapcsolatban is. A védettség csökkenésével kapcsolatos aggodalmak közepette a Bizottság azt javasolta, hogy az úgynevezett oltási útlevelek érvényességét kilenc hónapra korlátozzák, amennyiben annak birtokosa nem kapott emlékeztető oltást. Németország nem támogatja ezt a javaslatot mindaddig, amíg az omicron-változattal kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő információ.

A legutóbbi, októberi csúcstalálkozó megbeszéléseit folytatva a tagállami vezetők az energiaárak emelkedésével és annak a fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásával is foglalkoznak. Áttekintik a gáz- és villamosenergia-piacok működését, valamint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló előzetes jelentéseket.

A migrációval kapcsolatban megvizsgálják az unióba irányuló migrációs útvonalak helyzetét, és értékelik az unión kívüli országokkal létrejött együttműködési megállapodások hatékonyságát.

Az Európai Tanács foglalkozik a fehéroroszországi helyzettel is, arra keresve választ, hogy milyen válaszlépésekkel lehet a legjobban ellensúlyozni a minszki rezsim által indított, a szervezett migráció jelentette, úgynevezett hibrid támadást.

A brüsszeli értekezleten előkészítik az EU és az Afrikai Unió február 17-18-án tervezett csúcstalálkozóját is.

A csütörtöki csúcsértekezletről az esti órákban várható sajtótájékoztató.

Éjszakába nyúló tárgyalásokra számít Orbán Viktor

A most kezdődött EU-csúcson a visegrádi országok azért küzdenek, hogy olcsóbb legyen az energia a családoknak.