Oroszország nagy árat fizet, ha megtámadja Ukrajnát – mondta az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok szerdai csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, Brüsszelben.

„Ha Oroszország agresszíven lép fel Ukrajnával szemben, annak súlyos következményei lesznek” – jelentette ki Ursula Von der Leyen.

Fotó: ALEXEY VITVITSKY / AFP

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén leszögezte:

súlyos választ adnának egy esetleges orosz agresszióra.

Kiemelték ugyanakkor, hogy az EU célja továbbra is a Kijev és Moszkva között kialakult feszültség diplomáciai úton történő csökkentése.

A Kreml tagadja, hogy támadást tervezni, és biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól – írja a BBC. NATO-közeli források szerint Oroszország csaknem 100 ezer katonát vont össze az ukrán határhoz közel az elmúlt hetekben. Az ukrán hatóságok szerint Moszkva január végén tervezhet katonai offenzívát, amerikai illetékesek szerint ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hogyan döntött.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az EU által belengetett szankciócsomag mit tartalmaz. Hírek szerint az egyik lehetséges célpont az Északi Áramlat-2 gázvezeték lehet.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Brüsszelben külön-külön is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral.

Zelenszkij Macronnal tartott találkozóján reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió 2022-ben, a soros francia elnökség idején kiemelt figyelmet fordít majd Ukrajna biztonságára és az orosz hibridháború elleni küzdelemre Európában.

Fotó: ANATOLII STEPANOV / AFP

A Scholzcal folytatott találkozón Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról tárgyaltak. Zelenszkij szerdán hangsúlyozta, hogy Kijev nem ellenzi a békés rendezést célzó megbeszéléseket, ám hozzátette: Moszkva részéről egyelőre nem tapasztalt ilyen szándékot.

A szerdai csúcstalálkozón a Donyec-medencei konfliktus  mellett előtérbe került a korrupció elleni harc és a demokratikus reformok előmozdítása is.

A hatodik alkalommal megrendezett csúcstalálkozón nem képviseltette magát Fehéroroszország, amely felfüggesztette részvételét a partnerségben.