A 2021-es év egyik nagy meglepetése volt a rég halottnak hitt feltámadása. Heves vitákat váltott ki a közgazdászok között, különösen az Egyesült Államokban, hogy átmeneti, vagy tartós a jelenség. Miután a múlt héten nyilvánosságra került az amerikai jegybank, a Fed decemberi ülésének jegyzőkönyve, úgy tűnik, hogy ezt a vitát a drágulás tartós jelenlétét jósoló tábor nyeri. A Financial Timesban megjelent friss írás szerint azonban korai még az "én megmondtam" hangoztatása a látszólagos győztesek részéről és lehet, hogy mégis az átmeneti tábornak lesz igaza.
A Megan Greene, a Harvard Kennedy School kutatója által szerzett cikk kiemeli, hogy 2022 fiskális folyamatai alapvetően különböznek a tavalyitól: míg 2021 első negyedévében a szövetségi és állami költekezés 7,5 százalékkal növelte a kibocsátást, azóta ezek a folyamatok mínuszba fordultak, és várhatóan legalább 2023 harmadik negyedévéig visszahúzzák a bővülés ütemét még akkor is, ha a Biden-kormány infrastruktúra-fejlesztési terveivel is számolunk.
A kutató szerint 2022 kiadási dinamikáján az sem változtat lényegesen, ha végül mégis átmegy a Biden-kormány 1,75 milliárd dolláros beruházási programja, vagy annak egyes részei, amire egyébként kevés az esély. Az Office of Management and Budget becslései szerint
az állami költekezésben bekövetkező 9 százalékos fordulat a második legnagyobb az adatok 1930-tól kezdődő összegzése óta.
Noha sokak szerint ez a fiskális szakadék csupán annyit jelent, hogy a vészhelyzet elmúltával a kormányzat ismét a magánszektorra bízza a kereslet megteremtését. A gazdaságélénkítés céljából szétküldött kormányzati csekkek, a felturbózott munkanélküli ellátások és egyéb állami transzferek révén a háztartásoknál keletkezett 2000 milliárd dollárnyi megtakarítás szerintük képes lesz ellensúlyozni a költségvetési kiadások csökkenését.
Azonban ezek a megtakarítások gyorsan olvadnak és eleve nem egyenletesen oszlottak meg a különböző csoportok között. A megtakarítási ráta közben visszatért a járványt megelőző 7 százalékos értékre és mint azt a JPMorgan Chase kutatása is jelzi,
arányaiban a legalacsonyabb jövedelműek megtakarításai emelkedtek a kormányzati lépések eredményeként, ám az ő tartalékaik is fogynak el a leggyorsabban. A Moody's szerint ez már az év elején megtörténhet.
Ennek a pozitív oldala azonban az infláció lassulása lehet és a megtakarítások kimerülésével sokan visszatérhetnek a munkaerőpiacra is, enyhítve a munkaerőhiányt és az ezzel járó béremelkedésket is. A Fed várható kamatemelései az üzletek beruházásaira lehetnek fékező hatással, növekszik az állampapírokon elérhető hozam, ami a dollár erősödésével és az árak további csökkenésével járhat az Egyesült Államokban. Mindezen hatásokat tovább erősíti a kínai gazdaság lassulása is, amin az ázsiai ország az ingatlanpiaci válsága is ront és zéró-covid politikája sem javít, gyárbezárásokat és egyéb lezárásokat vonva maga után.
Ezek ugyan az amúgy is túlterhelt ellátási láncokat tovább feszíthetik az idei év elején, de vannak arra utaló jelek is, hogy a helyzet javulóban van.
A rendelések hátralékai és a szállítási idők javultak és a Fed New York-i fiókja által újonnan elkészített, a globális ellátási láncok terhelését vizsgáló index is tetőzni látszik. Éppen ezért lehetséges, hogy végül mégiscsak rövid életűnek bizonyul a drágulási hullám. Mindez a magyarországi folyamatokra is kedvezően hathat bizonyos mértékig.
