Gyenge évnek bizonyult 2021 az infrastruktúra-hálózat bővítése szempontjából Romániában, ahol mindössze 33 kilométernyi új autópályaszakaszt adtak át a forgalomnak. Nehéz megjósolni, hogy a bürokratikus akadályok és a legtöbbször lassú kivitelezés miatt az ország sztrádahálózata meghaladja-e 2022-ben az ezer kilométert.
Az elmúlt 32 év legnagyobb, erre a célra fordított összegét, 88,8 milliárd lejt (1 lej 74,64 forint) különített el a román kormány az ezévi költségvetésben beruházásokra, nagyjából a kétszeresét annak, amennyit 2019-ben költöttek fejlesztésekre az országban. Amikor Nicolae Ciuca miniszterelnök karácsony előtt nem sokkal ismertette a 2022-es büdzsé sarokszámait, a prioritást – és megfelelő finanszírozást – élvező tervek között említett nyolc autópályaszakaszt, valamint több gyorsforgalmi és terelőutat. Ezek közül több infrastrukturális beruházás Erdélyt érinti, például a Lugost Dévával, a Kolozs megyei Magyarnádast a magyar-román határ menti Berettyószéplakkal összekötő sztráda. Ugyanakkor nagy reményeket fűznek a bukaresti hatóságok ahhoz is, hogy jövőre végre érdemi előrelépés történhet a Kárpátokat átszelő első autópálya megépítése terén, és sikerül araszolni a Déli-Kárpátok lábánál fekvő Pitesti (tulajdonképpen a nagyváros melletti Mioveni-en működő Dacia-gyár) irányából a dél-erdélyi Nagyszeben felé.
Erősen kétséges azonban, hogy a román hatóságok képesek lesznek a korszerű infrastruktúra-hálózatra vágyó lakosság és a befektetők által várt ütemben megvalósítani a sztrádaálmokat. Már csak azért is, mivel tavaly is rendkívül lassan haladt a munka az országban, ahol mindössze 33,5 kilométernyi új autópályaszakaszt, továbbá 18,7 kilométer gyorsforgalmit adtak át a forgalomnak. A 2021-es átadások az észak- és a dél-erdélyi korridorokon történtek: az A3-as sztrádán 4,5 kilométeres szakasz készült el Marosvásárhely és Nyárádtő között, míg a Szászsebes–Torda közötti A10-esből 29 kilométert sikerült átadni a forgalomnak. Az elmúlt több mint másfél évtizedre visszatekintve nem ez volt ugyan a leggyengébb év az „autópályatermés” tekintetében Romániában, ám mégis kevésnek számít. A sztrádahálózat kiépítése 2004-ben kapott lendületet az országban, abban az évben 97,2 kilométert adtak át a forgalomnak, utána viszont legközelebb csak 2007-ben 50 kilométert, 2010-ben és 2014-ben mindössze 28–28-at, 2017-ben 15-öt, 2020-ban 60-at. Száz kilométer fölött 2012-ben (139) és 2013-ban (108) épült új szakasz Romániában, ahol a sztrádahálózat jelenleg 941 kilométer hosszúságú.
Ebben a tekintetben alapos lemaradást könyvelt el a térség többi államához képest, hiszen a területileg kisebb Ausztria 1740, Magyarország 1600, Csehország 1300, Horvátország 1310, Szerbia 924, Bulgária pedig 831 kilométeres gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik.
Ráadásul más országoknak már jóval korábban sikerült túllépniük az 1000 kilométeres „mérföldkövet” (Görögország és Horvátország 2005-ben, Magyarország 2007-ben, Lengyelország 2006-ban), viszont roppant bizonytalan, hogy Romániában elkészül-e 2022-ben 60 kilométernyi új szakasz, amivel meghaladná az ezer kilométert a sztrádahálózat hossza. Ebben az évben mintegy 180 kilométernyi szakaszon rajtoltak el az építkezési munkálatok, és több más szakaszon előrehaladott állapotban tart a kivitelezés, viszont a legoptimistább forgatókönyv szerint is legtöbb 70 kilométernyi új aszfaltcsík készül el 2022 végéig. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter nemrég élesen bírálta, hogy számos esetben 4 évbe telik egy hatástanulmány elkészítése, ezért módosítani készül a közbeszerzési törvényt.
