Itt az idő, hogy a magyar kkv-k leporolják a fiókban heverő fejlesztéseket
Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke október 4-én jelentette be a 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya hitelek kiterjesztését. Milyen fő célokat szolgál ez az intézkedés, és kiket szeretnének ezzel elsősorban támogatni?
A fix 3 százalékos vállalkozói hitel termékcsomagja hét különböző hitelterméket foglal magában, amelyek közül a vállalkozások a céljaiknak – például beruházáshoz vagy a napi működéshez kapcsolódóan – legmegfelelőbbet tudják kiválasztani. A Széchenyi Kártya Program likviditási típusú termékeire kiterjesztett 3 százalékos kamatozás egyértelműen a magyar kkv-k stabilitását és fejlődését szolgálja. Ezt a célt úgy segít elérni, hogy a magas piaci kamatok mellett jóval kedvezőbb feltételekkel juttatja forráshoz a kkv-kat. A kamara tolmácsolta felénk a vállalkozások kamatcsökkentési igényét, ennek alapján jól láthatóvá vált, hogy komoly kereslet mutatkozik a likviditást biztosító hitelekre is.
A jelenlegi gazdasági környezetben, ahol a piaci kamatok még mindig viszonylag magasak, miért tartotta a kormány fontosnak a kedvezményes kamatozás fenntartását a kkv-k számára?
A kormány 4+1 lépéssel ad biztos pontot a vállalatoknak a gyengélkedő német gazdaság és a kedvezőtlen vámmegállapodás okozta bizonytalan környezetben. Az intézkedésekre az Európai Bizottság által elhibázott, USA-val kötött vámmegállapodás, az EU versenyképességi problémái és ennek kezelési hiányosságai miatt van szükség.
Az első lépés a hazai kis- és középvállalkozások támogatása kedvező forráslehetőségek biztosításával annak érdekében, hogy a cégeknek még ebben a kihívásokkal teli időszakban se kelljen lemondaniuk a fejlődés lehetőségéről, illetve ne kerüljenek hátrányba nemzetközi versenytársaikkal szemben.
Magyarországon a piaci kamatok még mindig 8-12 százalék körül mozognak, a 3 százalékos fix kamat tehát versenyképességi kérdés: ez az a szint, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kkv-k fejlesszenek, innováljanak, és megtartsák a munkahelyeket.
A kamatok alacsonyan tartása egy befektetés a kormány részéről a magyar gazdaság fellendítése érdekében. A kamattámogatásra idén szánt 260 milliárd forintos költségvetési forrás a gazdasági növekedés egyik legjobban megtérülő eszköze, hiszen a vállalkozásokon keresztül termelő beruházásokat és adóbevételt is generál.
A hazai kkv-k 2,4 millió embert foglalkoztatnak, vagyis az összes munkavállaló 72 százalékát. A kkv-k a magyar gazdaság gerincét és a legtöbb család jövedelmének forrását jelentik, ezért támogatásuk a kormány kiemelt célja.
Milyen mértékben segítheti ez a konstrukció a hazai kis- és középvállalkozások beruházásait vagy likviditási helyzetét? Van már becslés arra, hogy hány vállalkozás élhet majd ezzel a lehetőséggel?
A beruházási hitelek már tavaly november óta 3,5 százalékos, majd idén február óta 3 százalékos kamaton érhetőek el. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják: jó úton járunk. A 2024. november és 2025. szeptember közötti 11 hónap adatai alapján a beruházási típusú hitelek darabszáma 41 százalékkal, míg az igényelt hitelösszeg 28 százalékkal nőtt az első kamatcsökkentést megelőző időszakhoz képest.
Ami a likviditást illeti, a 3 százalékos kamat is érezhetően kisebb havi terhet jelent majd a vállalkozásoknak, ami mozgásteret biztosít a kiegyensúlyozott működéshez és a munkahelyek megőrzéséhez. Ne felejtsük el, hogy egy 100 milliós hitel esetében a kamatcsökkentés évente 1,5 millió forintot hagy a kkv-knál.
Október 10-ig több mint 1100 cég nyújtott be hiteligényt a fix 3 százalékos vállalkozói hitelre összesen 54 milliárd forint értékben.
Ez a szeptemberi hónap adatainak közel felét jelenti mind darabszámban, mind volumenben mindössze egy hét alatt. Úgy számolunk, hogy csak 2025-ben akár ezer új szerződés jöhet létre összesen 50 milliárd forint értékben.
Jelenleg a kereslethiányt jelölik meg leginkább problémaként a kkv-k, nem pedig a forrásszűkét. Miért tartják mégis indokoltnak a 3 százalékos hitel kiterjesztését?
Ez az intézkedés nem csupán a kedvezményes források körének bővítését szolgálja, hanem bizalomépítés is. Egyrészről, ha a vállalkozások számára kiszámítható finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre, mellyel hosszabb távon is számolhatnak, akkor azzal tervezhetővé válnak akár a megrendeléshiányos időszakok is, másrészt a kapacitásaik bővítése helyett fókuszálni tudnak a hatékonyságnövelő kisebb léptékű beruházásokra.
Bízunk benne, hogy továbbra is igaz lesz az az állítás, amelyet a Széchenyi Kártya Program már eddig is többször bizonyított: a vállalkozások, amelyek megtapasztalják, hogy a hitelfelvétel könnyű, és az olcsó finanszírozás segíti őket a mindennapi boldogulásban, egyre merészebbek lesznek, és belefognak olyan fejlesztésekbe is, amelyeket eddig inkább az asztalfiókban tartottak.
A likviditási hitelek tehát egyfajta kopogtatótermékek lehetnek a beruházási hitelekhez.
Amióta február közepén a bankok és a KAVOSZ kötelezettségvállalásának köszönhetően lehetőség nyílt 50 bázispontos kamatcsökkentésre – 5-ről 4,5 százalékra csökkent a kamat –, a folyószámla és forgóeszköz típusú hitelek iránti kereslet egyaránt lényegesen megugrott: a korábbi 60 milliárd forint értékű igénylés 112 milliárd forint fölé ugrott havi átlagban, míg a befogadott ügyletek darabszáma 1500-ról 2200 fölé emelkedett. Ez meggyőzött bennünket is, hogy itt valós igény van.
Vannak-e olyan szektorok – például feldolgozóipar, turizmus vagy mezőgazdaság – amelyek különösen számíthatnak a program előnyeire?
A fix 3 százalékos kkv-hitelprogram szektorsemleges, de bizonyos területeken külön alprogramok is működnek:
- a feldolgozóipar és az élelmiszeripar számára a beruházási hitelek,
- a turizmus és vendéglátás számára a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+,
- míg az agrárszektor számára az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ biztosít kedvezményes forrást.
Ezek egyértelműen a magyar gazdaság húzóágazatai. Ha ezekben a szektorokban segítjük a fejlődni kívánó vállalkozásokat, az közvetlenül hozzájárul a globális értékláncokban betöltött szerepünk erősítéséhez, illetve a hazai export bővüléséhez.
Több korábbi programnál kiemelt cél volt a vállalkozások digitalizációja és fenntarthatósági fejlesztése. A 3 százalékos hitelprogramban is szerepet kapnak ezek a szempontok?
Ma már minden programunk alapelve, hogy támogassa a digitalizációt és a fenntartható működést. Ezekre a célokra minden termék felhasználható, sőt a környezetbarát vagy energiahatékonysági fejlesztések esetében a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ zöld alkonstrukciója még kedvezőbb, 1,5 százalékos kamat mellett nyújt finanszírozást. Ezzel ma kevés program tud versenyezni. Ez komoly ösztönző a vállalkozásoknak arra, hogy a fejlesztéseiket zöldirányba mozdítsák el – napelem-telepítéstől a gépcserén át az energiahatékony üzemekig.
Mit üzenne a magyar vállalkozóknak, miért érdemes most beruházni, bővíteni vagy éppen fejleszteni a Széchenyi Kártya Program új konstrukciói segítségével?
Míg a lakosság fogyasztása már a válságok előtti szinten van, addig a vállalkozásoknál az óvatosság még mindig tetten érhető. A magyar vállalkozók igyekeznek megfontolt döntéseket hozni, ami érthető az öt éve folyamatosan bizonytalan nemzetközi körülmények között, ahogy az is, hogy a stagnáló európai uniós gazdaság mellett nem most terveznek kapacitásbővítő beruházásokat.
De óva inteném őket, hogy elhalasszák a hatékonyságnövelő fejlesztéseket, legyen szó a digitális intenzitásuk növeléséről vagy energiahatékonyságuk javításáról. Ezek a befektetések nemcsak költségeik lefaragását segítik, hanem termelékenységüket is jelentősen javítják.
Biztató, hogy már az elmúlt években is sokan meglépték ezeket a fejlesztéseket, a KSH legfrissebb adatai szerint a magyar kkv-k teljesítménymutatói szinte minden területen javultak 2023-ról 2024-re, a foglalkoztatás stabil maradt, miközben árbevételük és termelékenységük is nőtt. Tavaly a kkv-k egy foglalkoztatottra jutó árbevétele infláció feletti mértékben, 5,8 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, 7 százalékkal az 50 fő alatti cégeknél.
Azoknak a hatékonyságnövelő beruházásoknak az elindítására vagy folytatására biztatjuk tehát a vállalkozásokat, amelyek hosszú távon biztosítják versenyelőnyüket.
