Az januárban hozhatja meg a pénzügyi befektetések fenntarthatóságát megállapító szabályozását, melynek célja az lenne, hogy a cégek ne használhassák a zöld jelzőt alaptalanul, pusztán marketingcélokra. A Reuters információi szerint a tervek között szerepel az, hogy a nukleáris erőművek és bizonyos földgázzal működő projektek is a zöld befektetések kategóriájába kerüljenek.
A zöld címke nem csupán a befektetők tájékozódását segítheti, hanem akár közpénzekkel is járhat, így nem mindegy, hogy a szabályozás szerint milyen befektetések felelhetnek meg a kritériumoknak.
Az Európai Bizottság várható javaslátának tervei között szerepel, hogy azok az atomerőművek kaphatják meg a zöld jelzést, melyek rendelkeznek tervekkel, forrásokkal és helyszínnel is a radioaktív hulladék tárolására és 2045 előtt megkapják az építési engedélyt.
Az atomenergia a klímaváltozás szempontjából valóban kevés széndioxidot és más üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ám a radioaktív hulladék miatt sokan mégsem tartják azt kifejezetten zöldnek, így annak belefoglalása a fenntartható projektek közé komoly vitát váltott ki. A németek az idei év végére az utolsó atomerőműveiket is leállítanák, míg Franciaország újabb reaktorok építését tervezi.
Talán még inkább meglepő módon a földgázzal működő erőművek is megkaphatják a zöld címkét a Bizottság javaslata alapján, igaz itt is szigorú szabályok lesznek érvényben. Azok a gázerőművek minősülhetnek zöldnek, melyek kilowattóránként 270 grammnál kevesebb széndioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátanak ki és egy szennyezőbb fosszilis erőművet váltanak ki, továbbá 2030 előtt kapják meg az építési engedélyt. Az erőműnek alacsony széntartalmú gázok égetésére is alkalmasnak kell lenniük.
A földgázzal generált áram ezen logika szerint azért minősülhet zöldnek, mert biztosítja az átmenetet a tiszta energia irányába, hiszen más fosszilis energiahordozókhoz képest jóval kevesebb karbonkibocsátással képes működni.
A javaslatot az unió tagállamai és szakértők is véleményezni fogják és januári nyilvánosságra hozatala előtt még változhat. Későbbiekben a tagállamok többsége vagy az Európa Parlament vétózhatja meg a tervet. Az elképzelésekről régóta vita folyik az uniós országok között, hiszen azok nem képesek megállapodni abban, hogymi is számít valóban tiszta energiának.
A klímaváltozás megfékezését célzó törekvésekhez kapcsolódó szabályozás terén Brüsszel a vitatott energiatermelésen túl az épületek és a közlekedés kapcsán érvényes kategóriákban már megállapodásra jutott, így a listán nem szereplő területek nem hirdethetőek ettől a hónaptól klímabarátként.
Az atomenergiáról és a gázról szóló szabályok értelemszerűen később lépnek majd életbe.
