A délelőtt sztárja a közép-európai devizapiacokon egyértelműen a złoty volt, az erősödését aztán a forint és a cseh korona is óvatosan követni kezdte, miközben nem érkeztek az energiaellátást és árakat illetően az aggodalmakat növelő hírek a brüsszeli uniós csúcsértekezletről.
Délután 2 órakor a forint a 374-es szintnél is erősebben kereskedett az euró ellenében, pedig az éjszakai órákban már 376 környékén is járt. A cseh korona 24,63-ról 24,63-ra erősödött. Jóval többet izmosodott a lengyel złoty, 4,78 környékéről 4,73-ra.
Az elmúlt napokat tekintve kevésbé rózsás a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank kétszer is kamatot emelt a héten, a 370-es szinten is átrepítve a forintot, de ebből a nyereségből mostanra alig maradt valami, és a háború és az a złotyn és a koronán is fenntartja a nyomást – ahogy ez eurón is –, pedig a cseh és a lengyel jegybank is várhatóan tovább emeli kamatait, és talán a devizapiacon is beavatkoznak fizetőeszközeik védelmében.
A befektetők legnagyobb félelme a csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcs előtt az volt, hogy ha az unió szankciókat vet ki az orosz gázra és olajra, az súlyosbíthatja az európai energiaválságot, ellátási zavarokhoz, még magasabb inflációhoz és akár recesszióhoz is vezethet. A csúcs még nem ért véget, de az érkező nyilatkozatok sorra megerősítik, hogy a tagállamok megosztottak, és nem születik döntés uniós szintű embargóról.
Ennek legvehemensebb szorgalmazói a lengyelek voltak, akik az ugyanezt sürgető Washington kiemelten fontos európai szövetségeseivé váltak az orosz–ukrán háború következtében, és a złotyra irányítja a piacok figyelmét az is, hogy ma Brüsszelből Varsóba érkezett Joe Biden amerikai elnök.
Bár a régiós devizapiacok ma fellélegeztek egy kicsit, a háború és az energiaválság nem ér véget, amikor az állam- és kormányfők felülnek a hazafelé tartó repülőkre. Az Amundi friss elemzése szerint a háború általában is megnövelte a gazdasági és piaci kockázatokat a feltörekvő országok és különösen Európa keleti része számára.
