A világháló sosem volt határok nélküli, az utóbbi években azonban sokasodtak az átjárhatóságát gátló intézkedések, az orosz-ukrán háború pedig újult erővel szaggatja darabokra a globalizáció szimbolikus technológiájának közönségét. A közönség, amennyire tudja, igyekszik ezt nem hagyni. Oroszország például információs vasfüggönnyel fogta körbe az oroszokat, akik azonban még mindig találnak réseket - írta a Wall Street Journal (WSJ)

Fotó: Shutterstock

Oroszországban vasárnap éjféltől megszűnik az Instagram szolgáltatása, és az állami kommunikációs felügyelet arra biztatta az oroszokat, hogy ha van a Facebookot is működtető Meta ezen platformján tárolt, és megőrzendő fotójuk, akkor azt mentsék el más helyen. A 80 millió embert érintő tiltást a regulátor így magyarázta.

Biztosítanunk kell a polgárok, különösen a gyermekek és serdülők, pszichológiai egészségét, megvédve őket az online zaklatástól és inzultusoktól.

Moszkva hasonlóképpen már a Facebookot is betiltotta helyben, miután  a gyűlöletbeszédet keményen korlátozó moderálási elveket alkalmazó platform Ukrajnában engedélyezte az olyan kommentárokat, mint "halál az orosz megszállókra", azzal az indokkal, hogy az oroszok lerohanta Ukrajna lakóinak biztosítani kell a szabadságát, hogy szembeszálljanak a támadással. Emiatt Oroszországban bűnügyi vizsgálatot indítottak a Meta ellen.

A vasárnapra a NATO-országok küszöbéig hatolt orosz-ukrán háborúval a háttérben a nyugati országok is tiltásokkal védik polgáraik mentális egészségét a dezinformációval szemben, és egymással karöltve elérhetetlenné tették számukra az orosz kontroll alatt álló hírforrásokat, a Russia Today oldalára mutató linkre kattintva például Magyarországon is hibaüzenet fogad. Az orosz hírforrások letiltására óriási nyomás nehezedett a nyugati kormányokra és internet platformokra is.

Moszkva még  sokkal tovább ment - folytatja a New York-i WSJ -, már a múlt héten korlátozta a hozzáférést a szintén amerikai Twitterhez is, sőt olyan törvényt is elfogadtak, amely börtönnel bünteti a hamis infirmációk terjesztését a fegyveres erőkről, ami független médiaorgánumok elhallgattatásával egyenértékű.  A mostani letiltások teljesen nem újkeletűek, csak teljesebbek, hiszen az orosz hatóságok már korábban is százezerszámra igényelték tartalmak törlését a Google-tól, a Facebooktól és a Twittertől, és mint kiderült, a cégek sok esetben engedtek is. 

Az orosz vasfüggöny ugyananakkor még nem teljes - írta az amerikai lap -, hiszen még mindig működhet a Telegram Group Inc.’s közösségi média és beszélgetés alkalmazása és a Google YouTube videóalkalmazása.  A Meduza nevű független publikáció, amelynek honlapja már tiltott, még mindig tud közölni tartalmakat a YouTube-on és a Telegramon, ahol több, mint duplázta követői számát, egymillióra. Tudnivaló, hogy a Facebook és a Twitter az orosz VK közösségi platform mögött voltak népszerűségben, a 40 milliós táború Telegram kiirtása azonban egyéb kerülő utakra terelhetné az oroszokat. 

“Igazán nehéz a kormányzatok számára cenzúrázni az olyan platformokat, ahol az emberek megkaphatják a napi 'édes macska' adagukat” magyarázta a WSJ-nek Ethan Zuckerman professzor, a Massachusettsi Egyetem professzora. 

Nagyon erős, vagy kevésbé Zuckerman "édesmacska-szabálya", a kormányzatok idén nem takarékoskodtak a korlátozó intézkedésekkel, és a világhálón egyre markánsabban kirajzolódnak - sőt árjárhatatatlanná válnak - a már korábban is látható határvonalak, miközben a felhasználók a blokkolást kikerülő technológiai megoldásokhoz folyamodnak, például a virtuálsi privát hálózathozm a VPN-hez. A hatóságok sorban blokkolják a kiskapukat is, a felhasználók számára azonban mindig újabbak nyílnak. A Voice of America hivatalnokai szerint - írja a WSJ - a csatorna orosz szolgálata hatszoros forgalomnövekedést érzékelt - a 40 százalékát a VPN-hez hasonló csatornákon keresztül - mióta Moszkva a múlt héten betiltotta a honlapját.

Ha az Európát újra kettéosztó vasfüggöny marad, Oroszországnak lesz ideje erősíteni a védműveket - és a felhasználóknak keresni a hátsó ajtókat -, hiszen a világháló szétszakadozása egy felgyorsult, de elnyúló folyamat, nem  hirtelen egyszeri történés. Kína sok éve alatt építette fel a "Nagy Tűzfal" néven emlegetett szűrőrendszert, Irán számos külföldi média- és közösségi média platformot blokkol,  és Törökország és más államok is tettek lépéseket a nekik nem tetsző médiatartalmak eltávolítására - írta az amerikai lap.  

Azt egyelőre túl korai megjósolni, állandóvá válnak-e a sokasodó új határok a világhálón, a folyamat azonban előrehalad, és a nyugati fogalomkörben már elterjedt neve is van: "splinternet", amit magyarra talán úgy lehetne fordítani: "világhálóhasadás".