Dzsamál Khasogdzsi szaúd-arábiai újságírót 2018-ban gyilkolták meg az isztambuli szaúdi követségen. Feltételezések szerint a szaúdi koronaherceggel szembeni kritikus cikkei miatt ölhették meg. Az eset akkor történt, amikor Törökország és Szaúd-Arábia a kapcsolataik rendezésén dolgoztak.
A gyilkosság után a közeledés megszakadt a két ország között, a szaúdiak pedig még nem hivatalos bojkottot is hirdettek a török exporttermékekre.
A Washington Post újságírójaként dolgozó Khasogdzsi 2018. október 2-án ment be Isztambulban a szaúdi konzulátusra, hogy kikérjen néhány okmányt, amire azért volt szüksége, hogy feleségül vehesse török menyasszonyát.
Egy ENSZ-nyomozó arra a következtetésre jutott, hogy az újságírót egy 15 fős szaúdi ügynökcsoport rabolhatta el, majd gyilkolhatta meg az épületben.
Ezt a vádat egy arra alapozzák, hogy a török hírszerzés állítólag megszerzett egy a konzulátuson készült titkos hangfelvételt az esetről.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt állította, hogy Khasogdzsi meggyilkolását Rijádból szervezték meg.
Hozzátette, hogy a parancs a szaúdi kormány legfelsőbb szintjéről érkezhetett, de senkit nem nevezett meg név szerint.
Az amerikai titkosszolgálat szerint Mohamed koronaherceg hagyhatta jóvá az akciót. A herceg tagadta a vádakat, majd ezután a nyolc embert elítéltek az országban a bűncselekményért 2019-ben.
Törökország botrányosnak nevezte a rijadi eljárást és 26 szaúdi tisztviselő ellen indított távollétében eljárást előre eltervezett emberölés és bizonyítékok megsemmisítésének vádjával. A vádlottak között van Mohamed koronaherceg egykori vezető tanácsadója is.
Az eset friss fejleménye, hogy az üggyel foglalkozó török ügyész a mai napon azt kérte az isztambuli bíróságtól, hogy függesszék fel az eljárást a 26 vádlott ellen és az egész ügyet adják át a szaúdi igazságügyi hatóságnak
– írta meg a BBC. Az ügyész szerint a Rijad megígérte, hogy alaposan kivizsgálja az esetet. A bíróság kikérte a török igazságügyi minisztérium véleményét a kérdésben. A Riporterek Határok Nélkül sajtóvédő szervezet tragikus hírnek nevezte a kérést, és felszólította a török igazságügyi minisztériumot, hogy utasítsák el a döntést.
