Fokozott aktivitás volt megfigyelhető márciusban is a fintech szektorban. A tőkebevonások száma a februári rekordhoz képest mérsékelten esett ugyan (277-ről 255-re), ez azonban még mindig a második legmagasabb érték, amit valaha feljegyeztek. Látványosan pörög az open banking piac, az Apple és a Samsung is újdonságokról számolt be, a kriptovaluták növekvő adaptációja pedig egyre markánsabb trenddé formálódik a Peak Financial Services fintech tanácsadó márciusi összefoglalója szerint.

A bigtechek hisznek a nyílt bankolásban

Az Apple március második felében jelentette be, hogy 150 millió dollárért felvásárolta a Credit Kudost. A londoni székhelyű fintech open banking szolgáltató, elsősorban a tranzakció- és hiteltörténet alapján végez hitelminősítést, megoldásait infrastruktúra szolgáltatói modellben bocsátja a hagyományos pénzügyi szereplők rendelkezésére. Elsőre mind a szolgáltatás jellege, mind a földrajzi elhelyezkedés alapján meglepő, hogy az Apple választása éppen erre a vállalatra esett. A fintech elemzők szerint azonban a Credit Kudos technológiáját számos módon hasznosíthatja majd a bigtech.

Erre lehet jó példa az Apple saját hitelkártyájának brit piacon való bevezetése. Az Apple Card jelenleg csak az USA-ban érhető el, a Credit Kudos szolgáltatásai révén azonban a szigetországban is hatékonnyá válhat a hitelképesség ellenőrzése, ami megteremtené az alapját a bővítésnek ebbe az irányba.

Fotó: Daniel Acker / Bloomberg via Getty Images

Hasonló érvek alapján számítanak egyesek az Apple részletfizetéses (Buy Now, Pay Later – BNPL) megoldásának bevezetésére Nagy-Britanniában. Ez egy hosszabb távú cél lehet ugyanakkor, hiszen az Apple Pay Later névre hallgató szolgáltatás még egy országban sem érhető el, az pedig szinte borítékolható, hogy az USA-ban debütál majd.

A Samsung pénzügyi területen ritkán hallat magáról, de márciusban a dél-koreai vállalat is szolgáltatott beszédtémát: megállapodott a Moneyhubbal. A brit fizetési szolgáltatóval együttműködve a Samsung open banking alapú fizetéseket tesz majd lehetővé önkiszolgáló termináljainál.

A Samsung terminálok gyorséttermekben, kisboltokban, stadionokban és egyéb vendéglátó egységekben érhetők el. A Moneyhub technológiájával ezeknél a kártyaadatok megadása nélkül lehet majd fizetni: egy, a rendszer által generált egyedi QR-kód beolvasását követően kiválasztva a preferált fizetési módot. Az elemző cég szerint a nyílt bankolás (amely a fintechek számára elérhetővé teszi a hagyományos banki adatokat) pontosan erről kell, hogy szóljon. A fogyasztók egy korábban hosszadalmas pénzügyi folyamatot gyorsan és kényelmesen végrehajthatnak a modern technológiák révén.  

Megdorgálták a brit nagybankokat

Míg a bigtechek lelkesedése látványos a nyílt bankolás irányába, addig egyes pénzintézetek egyelőre alulmúlják a várakozásokat. A brit verseny- és piacfelügyeleti hatóság (CMA) levélben figyelmeztette a Barclays-t és Lloyds-ot. A bankok pontatlan és hiányos adatokat közöltek a harmadik feles (fintech) szolgáltatókon keresztül is elérhető szolgáltatásaikról. 

A Barclays tizenhárom alkalommal publikált pontatlan adatokat. A vétségek között volt az elérhető ATM-ek számának túlbecsülése, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) számára elérhető hiteltermékek kamatainak hibás megadása. A Lloyds hasonló hibákat követett el összesen tíz esetben.

A CMA szerint az ilyen típusú mulasztások lassítják a nyílt bankolás terjedését, és megfosztják a fogyasztókat a színvonalas, személyre szabott szolgáltatások előnyeitől. Hiába áll tehát az élen Nagy-Britannia, a pénzintézeteknek sokat kell még tenniük az innováció elősegítése érdekében.

A kripto minden pénzügyi szereplő fantáziáját megragadja

A kriptovaluták adaptációja februárhoz hasonlóan ezúttal is gyors tempóban folytatódott. A területen aktív szereplők között találunk bankot, neobankot és bigtech vállalatot is. Az inkumbensek közül a Santander állt elő a legérdekesebb megoldással. A bank Argentínában kínál kripto fedezetű mezőgazdasági hiteleket farmereknek. A konstrukció lényege röviden az, hogy a farmerek minden tonna mezőgazdasági áru beszolgáltatása után digitális tokeneket (érméket) kapnak. Ezek aztán pénzügyi szolgáltatások, köztük hitelek igénybevételére is fordíthatók. A konstrukciót a mezőgazdasági árucikkek és termékek tokenizálásával (digitalizálásával) foglalkozó Agrotokennel közösen vezeti be a pénzintézet.

A Microsoft eközben részesedést szerzett a Consensysben, amely Ethereum alapú blockchain infrastruktúra és alkalmazások fejlesztésével foglalkozik. A vállalat égisze alá tartozik például a Metamask, az egyik legnépszerűbb kriptotárca-szolgáltatás. A Consensys összesen 450 millió dollárt vont be márciusban. Ezt az összeget főleg termékfejlesztésre, a Metamask külsejének megújítására, valamint fejlesztésre fordítja majd a vállalat. 

Az orosz oligarchák is veszélyeztetik a jövőt

Az orosz-ukrán háború eszkalálódása és az azt követő szankciók ismét a figyelem középpontjába emelték a kriptovalutákat. Egyes adatok arra engednek következtetni, hogy az orosz oligarchák nagy része rendelkezik kriptoeszközökkel és félő, hogy amint lehetőségük adódik arra, vagyonuk kriptovalutába való átváltásával igyekeznek megkerülni a szankciókat. Kulcsfontosságú időszak jön tehát ezen a területen. A digitális eszközök jövőjét ugyanis biztosan negatívan érintené, ha kiderülne, alkalmasak a szankciók elkerülésére, ezáltal gyengítik a nyugati hatalmak fellépését.

Amerikában már csak emiatt is nagy érdeklődés övezte a kriptovalutákkal és a digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos március első felében kiadott rendeletet. A végeredmény egyelőre a vártnál nyitottabb fellépésre utal. A rendelet ugyanis egyértelmű kísérletet jelent arra, hogy az USA legyen az első számú hatalom a piacon. A jövőben a kriptoeszközök szabályozása konzisztensebbé és részletesebbé válik az eddigiek alapján, de nem született a kriptovaluták jövőjét veszélyeztető intézkedés. Egyértelműnek tűnik, hogy az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel Kína vezető szerepét ezen a fronton és magához kívánja ragadni a domináns pozíciót. Kínában egyébként már bevezették a digitális jüant, így érthető a lépéshátrányban lévő amerikai fél fellépése.

Ezen a területen egy magyar fejleményről is beszámolhatunk: március 8-án létrejött a Blockchain Koalíció, amelynek célja a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepének növelése, valamint a jó gyakorlatok átadása. A koalíciót az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont hívták életre. Az alapítók szerint Magyarország fontos szereplője lehet a blockchain technológiát érintő innovációknak a közép-európai régióban.