Hiába a botrány, győzött a jobboldal Costa Ricán

Costa Ricán az elnökválasztás második fordulóját rendezték vasárnap, miután februárban a 25 jelölt közül egy sem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy elfoglalhassa a közép-amerikai ország államfői székét. Miután az előző – parlamenti választásokkal egybekötött – fordulóban rekord alacsony volt a részvétel, és egyik elnökjelölt támogatottsága sem érte el a 40 százalékot, hétvégén a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között dőlt el a választási verseny.

Az utolsó közvélemény-kutatások a jobboldali Rodrigo Chaves előnyét mutatták, annak ellenére, hogy a Szociáldemokrata Haladás Párt (PPSD) jelöltje az első fordulóban a csak második lett, messze lemaradva a forduló győztesétől. Az előrejelzések a választások előtt mégis azt mutatták, hogy Chaves a voksok 41-45 százalékát szerezheti meg. Ellenfele, José María Figueres, aki 1994 és 1998 között egyszer már volt államfő Costa Ricán a Nemzeti Felszabadítási Párt (PLN) színeiben, a szavazatok 33-38 százalékára volt esélyes. A Costa Rica Egyetem által készített, Reuters által idézett felmérés kiemelte:

magas, csaknem 15 százalék volt az utolsó pillanatig bizonytalan szavazók aránya.

Chaves, a renegát

A hatvanéves Chaves most a leköszönő elnök, Carlos Alvarado kormányának pénzügyminisztere volt 2019-ben, de hat hónap után, az államfővel folytatott sorozatos vitái következtében, lemondott tisztségéről. Az Alvarado vezette Polgári Akciópárt (PAC) az elmúlt négy évben annyira lejáratta magát, hogy februárban be sem jutott a törvényhozásba.

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye – a választók körében tapasztalt, a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség ellenére – sokakat meglepett, hiszen a második helyen befutott Chaves egy új, alig négy éve alapított politikai formáció, a Szociáldemokrata Haladás Párt (PPSD) élén indult, egy olyan országban, ahol évtizedek óta ugyanazok a mainstream pártok adták az elnököt.

A PPSD az 57 fős, egykamarás törvényhozásba februárban mindössze 10 képviselőt küldött. Chaves a kampánya során mégis azt ígérte, alapjaiban forgatja fel Costa Rica politikai elitjét, és ha a kongresszus ellenáll akaratának, népszavazások segítségével hoz majd új törvényeket. Erre vélhetően rá is lesz kényszerítve, ha a következő négy évben nem akar lépten-nyomon alkudozni a San José-i kongresszusba bejutott öt másik párttal, köztük a legnagyobb (19 fős) frakciót alkotó PLN-nel.

Figueres, az establishment képviselője

A most 67 éves José María Figueres, a Nemzeti Felszabadítási Párt (PLN) színeiben indult. A pártot apja, a helyiek által csak Don Pepének nevezett José Figueres Ferrer alapította, aki három cikluson át volt Costa Rica elnöke, legutoljára 1970 és 1974 között. Az ifjabb Figueres 1994-98 között már egyszer megszerezte az államfői posztot, és most azzal kampányolt, hogy Costa Ricának épp egy hozzá hasonló, széles körű politikai tapasztalattal rendelkező vezetőre van szüksége.

Figueres kampányát korrupciós vádak lengték körbe. A politikus ellen még 2004-ben indítottak vizsgálatot – amikor épp a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója volt – egy több mint 900 000 dolláros "konzultációs díj" kapcsán, amit állítólag az Alcateltől vett fel. A francia telekom-cég elismerte, hogy több Costa Rica-i tisztségviselőt megkent annak érdekében, hogy elhappolhasson egy nagy állami megrendelésért egy Costa Rica-i állami cég elől. Figueres tagadta, hogy korrumpálták, de egészen 2011-ig – a vizsgálat lezárásig – nem tért haza Costa Ricára. A Világgazdasági Fórumban betöltött tisztségéről így is le kellett mondania.

Chaves-t is súlyos vádak érték 

Bár első látásra úgy tűnhet, a korrupt elit képviselője csapott össze – és veszített – egy változást ígérő, a politikán kívülről érkező, tiszta jelölttel Costa Ricán vasárnap, a valóság ennél árnyaltabb. Egyrészt Chaves, ahogy említettük, nem teljesen újonc a politikában. Másrészt nem is teljesen tiszta. 

Chaves közgazdászként csaknem három évtizeden keresztül lépkedett felfelé a Világbank ranglétráján, egészen az Indonéziai iroda éléig jutott. 2019-ben hirtelen lefokozták, és minden további előléptetés lehetőségétől megfosztották. Mint kiderült, azért, mert a vádak szerint 2008 és 2013 között több fiatal kolléganőjét is zaklatta. Chaves azt állította semmi rosszat nem tett, csak viccelt, amit a közte és beosztottjai közötti kulturális különbségek miatt értettek félre.

A közgazdász által adott magyarázatot gyengíti az a Wall Street Journalon a nemrég megjelent beszámoló, amely szerint Chaves ellen az utolsó Világbanknál töltött évei alatt is több hasonló panaszt tettek. A lap azt írta, azért nem nevezték ki a szervezet brazíliai irodájában élére, mert rossz híre megelőzte, és az ott dolgozók megtagadták a vele való együttműködést.

Chavest nemrég korrupcióval is megvádolták; azt állítják, elnökválasztási kampányát részben eltitkolt forrásokból finanszírozta. Az elnökjelölt tagadta a vádakat.

Kiábrándultak a választók

A vásárnapi fordulón a részvétel még alacsonyabb volt, mint februárban, amikor a választók alig több mint 60 százaléka járult az urnákhoz. A hétvégén ennél is kevesebben mentek el, a szavazásra jogosultak 42 százaléka döntött úgy, hogy egyáltalán nem nyilvánít véleményt az elnökválasztás második fordulójában.

A kiábrándultságot az elharapódzó korrupcióval és az egyre romló gazdasági kilátásokkal magyarázzák a megfigyelők. Bár Costa Rica sokáig a pozitív kivétel volt a közép-amerikai országok között, stabil és mérsékelt politikai vezetése, illetve kedvező gazdasági eredményei miatt, az elmúlt években sok minden kedvezőtlen irányba változott. A koronavírus-járvány padlóra küldte a nagyobbrészt turizmusra épülő gazdaságot, Costa Rica – Peru mellett – a térség legrosszabb gazdasági mutatóit produkálta 2019-20-ban.

A februárban útnak eresztett kormány 2021 januárjában 1,78 milliárd dolláros segélyt kért és kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy az ország gazdaságát újraindíthassa. Ezért cserébe egy sor megszorítást ígért, amelyek közül azonban csak a közalkalmazottak bérének csökkentését szavazta meg a törvényhozás. A lépés fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket az 5,1 millió lakosú országban, ahol jelenleg 15 százalékos a munkanélküliség, és az emberek valamivel több mint ötöde a szegénységi küszöb alatt él.

Chaves radikális változásokat ígért; csökkentené az államapparátus méretét, hogy átláthatóbbá tegye a korrupcióval mérgezett rendszert, és ösztönözné a vállalkozási hajlandóságot, valamint a beruházási kedvet is az országban. Elsősorban azonban az IMF hitel feltételeinek kell megfelelnie, így mindenek előtt az elhalasztott megszorításokat kell a törvényhozáson árvernie. A Fitch mindenesetre bizakodó: a nemzetközi hitelminősítő nemrég felülvizsgálta Costa Rica szuverén adósság-besorolását, a kilátásokat negatívról stabilra javítva. A Fitchnél úgy látják, a közép-amerikai ország adóssága csökkenthető, a piaci finanszírozás költségei pedig kedvezőbbek lehetnek 2022-ben mint korábban.