Az uniós nagykövetek a csúcstalálkozó előtt még egy utolsó kísérletet tettek a megállapodásra a május elején bejelentett orosz olajimport-tilalmat illetően. A Reuters és a Politico egybehangzó értesülése szerint egy olyan szövegtervezetet nyújtottak be az állam- és kormányfők hétfői és keddi tárgyalására, amely szerint 

az embargót csak a tengeren érkező orosz olaj, illetve feldolgozott termékekre vezetnék be, a vezetéken érkező kőolaj ideiglenes felmentést kapna a tilalom alól. 

A tengeri kikötővel nem rendelkező Magyarország, Szlovákia és Csehország esetében tehát későbbre halasztják az embargót. Az Eurostat adatai szerint Oroszország szállítja az EU-ban felhasznált mennyiség negyedét, és ennek majdnem 30 százaléka érkezik vezetékeken.

BRUSSELS, BELGIUM - MAY 30: Ukrainians stage a demonstration ahead of EU Leaders' Summit demanding the oil import from Russia to hold in Brussels, Belgium on May 30, 2022. Dursun Aydemir / Anadolu Agency (Photo by Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP

Magyarország számára jó megoldás, amit az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargót a tengeri szállítással érkező orosz olajra vessék ki,  a vezetéken érkezőre pedig ne - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezőben.  A kormányfő szerint a vita tétje az is, hogy Magyarországnak legyen joga tengeren szállított olajat beszerezni abban az esetben, ha a csővezetékes szállítással "valami történne".
  Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk

- mondta újságíróknak.

A médiajelentésekben hírül adott szöveget könnyedén átírhatják, é még az is kérdéses, hogy egyáltalán születik-e döntés a csúcson a szankciók ügyében. A találkozóra érkezők - köztük Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a javaslatot tette az olajembargót is tartalmazó szankciócsomagra - annyiban egyetértettek, hogy egyelőre nincs kompromisszum.

Az előzetesen kiszivárgott információk szerint 

valószínűnek tűnt, hogy a csúcson csak elvi döntés születik, azt nem véglegesítik, mit jelent pontosan az „ideiglenes” felmentés; a tervezetben az „amint lehetséges” megfogalmazás szerepel. 

A technikai részletek kidolgozását a diplomatákra és miniszterekre bízzák, az ő feladatuk lesz olyan megoldást keresni, amelyik biztosítja, hogy tisztességes marad a verseny az orosz olajat tovább vásárlók és azok között, akiktől megvonják ezt a lehetőséget. Egy uniós diplomata értékelése szerint nincs is semmi jelentősége, megállapodnak-e a vezetők, a szöveg megfogalmazása ugyanis annyira tág, hogy nem sokat jelent, mivel a részletekkel kapcsolatos számos vita továbbra is megoldatlan.

Ami a részleteket illeti, a Politico értesülése szerint a csúcsot megelőző egyeztetésen is arról panaszkodott több nyugat-európai állam, hogy 

a vezetékes olaj mentessége tisztességtelen előnyt biztosít Németországnak és Lengyelországnak, 

mivel így az esetükben nem áll fenn annak veszélye, hogy az ellátásuk megszűnik, vagy veszélyesen lecsökken. Ezzel szemben Magyarország sokkal kiszolgáltatottabb, mivel Ukrajnán keresztül kapja az orosz olajat, a vezeték pedig megsérülhet, vagy el is zárhatják. Az ukrán energetikai miniszter tanácsadója már felvetette, hogy bármi történhet a Barátság kőolajvezetékkel, amit Menczer Tamás külügyi államtitkár megdöbbentő és elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezett.

Hungary's Prime Minister Viktor Orban talks to press as he arrives for the first day of a special meeting of the European Council at The European Council Building in Brussels on May 30, 2022. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP


A lap arról is beszámolt, hogy számos uniós tisztviselő és diplomata szerint 

csendben sok más ország is egyetért Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki az olajembargó fokozatos és így több időt igénybe vevő bevezetése mellett érvel, és jelentős pénzügyi kompenzációt tart szükségesnek az alternatív energiaforrásokra való áttérés elősegítéséhez. Sok uniós vezető számára ugyanis a magas infláció, különösen az energia- és élelmiszerárak növekedése – és a szavazók emiatt egyre erősödő haragja – félelmetesebb ellenfél Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, és az olajembargó csak még tovább pörgetné a fogyasztói árakat. Az orosz olajat ugyanis rövid távon nehéz és drága pótolni. A nyersolaj világpiaci ára hétfőn két hónapos csúcsra emelkedett, a Brenté júliusi szállításra átlépte a hordónkénti 120 dollárt, a WTI-é pedig a 116-ot, 

a világpiaci kínálat ugyanis korlátozott, a kereslet pedig nagy, és egyre csak nő, miután Kínában a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások enyhítésébe kezdtek. 

Ráadásul a várakozások szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, köztük Oroszország (OPEC+) csütörtöki ülésükön ismét el fogják hárítani a nyugati kérést a kitermelés növelésére. A Reuters értesülései szerint az OPEC+ tagjai ragaszkodni fognak a korábbi terveikhez, amelyek szerint júliusban napi 432 ezer hordóval hoznak csak több olajat a felszínre.

Jelentősen csökkentené a kitermelést a Lukoil vezetője

Oroszországnak húsz-harminc százalékkal, napi hét-nyolc millió hordóra kellene csökkentenie az olajkitermelést a magasabb ár elérése érdekében és azért, hogy ne kényszerüljön engedménnyel eladni az energiahordozót – írta az RBC című lapban Leonyid Fedun, a Lukoil alelnöke. „Miért kellene Oroszországnak fenntartania a napi tízmillió hordós kitermelést, ha hatékonyabban tudunk exportálni hét-nyolc milliót anélkül, hogy ez veszteséget jelentene az állami költségvetésnek? Mi a jobb – eladni tízmillió hordót ötven dollárét, vagy hetet nyolcvanért” – fogalmazott a cég társalapítója, aki több befektetést sürgetett az orosz tankerflotta fejlesztésébe is, mivel a nyugati szankciók megemelték a tengeri szállítás költségeit. A TASZSZ hírügynökség hétfői jelentése szerint egyébként májusban kissé nőtt az orosz kitermelés, elérte a napi 10,17 millió hordót, de így is majdnem napi egymillióval marad el a szankciók előtti szinttől. VG