Bár emelik Portugáliában a béreket, a Banco de Portugal felmérése szerint az olyan ütemben növekszik, hogy valójában 1 százalékos bevételcsökkenést tapasztalhatnak majd a munkavállalók idén. Mário Centeno, a jegybank elnöke azonban az elemzés bemutatásakor kiemelte, hogy ettől függetlenül kivételes év elé néznek, mivel az elmúlt hat esztendőben páratlan növekedést mutatott a rendelkezésre álló reáljövedelem. Centeno szerint ezalatt 22 százalékkal nőtt az átlagbér, ami az akkori alacsony infláció mellett tetemes emelkedésnek számított, 2023 és 2024 között pedig átlagosan 2 százalékos növekedést várnak.
A jegybank és a portugál statisztikai hivatal hétezer vállalatot kérdezett meg a témában, a cégek 82 százaléka szerint várható idén emelés, míg 18 százalékuk szerint nem lesz változás.
A jegybank elnöke hozzátette, hogy a valódi nyereség akkor érezhető majd, amikor az infláció 2023-ban 2,7 százalékra, 2024-ben pedig 2 százalékra lassul.
Bár a legtöbb munkavállaló béremelésre számít, csupán 36 százalékuk vár nagyobb növekedést az idén, mint egy évvel korábban. Az egy dolgozóra jutó bérek átlagosan 5 százalékkal emelkedhetnek a 2021-es 4,2 százalék után. Nincsenek nagy eltérések az ágazatok között, kivéve az idegenforgalomban és a vendéglátásban, ahol a turizmus fellendülése és az ebből fakadó munkaerőhiány miatt 7,1 százalékos béremelés várható 2022-ben, 1,9 százalékkal nagyobb, mint tavaly.
Mindeddig Portugáliát érintették a legkevésbé az ukrajnai háború gazdasági következményei Európában, hiszen energiaszükségletének mindössze 5 százalékát fedezi az orosz ellátása főként Angolából és Algériából, valamint Szaúd-Arábiából érkezik. A 2022 első három hónapjában így stabil, 2,6 százalékos növekedést érhetett el az előző negyedévi 1,7 százalékhoz képest, és a költségvetési hiány is mérséklődött: 2021-ben a GDP 2,8 százalékát tette ki, szemben a 2020-as 5,8 százalékkal.
Tavasszal azonban borúsabbra fordult a helyzet, 8 százalékra gyorsult az infláció májusban.
Bár a kormány várakozásai szerint a következő hetekben a június 15-től életbe lépett árplafon miatt enyhülhet a lakossági energiaárak emelkedése, az egyéb kiadások, különösen az élelmiszerárak továbbra is növekednek. Az ország meglehetősen függ az importtól – tavaly csaknem 6 ezermillió euró értékben importált, míg csupán 3 ezermillió euró értékben exportált mezőgazdasági termékeket –, így jobban ki van téve az alapvető termékek világpiaci áremelkedésének.
