Mihamarabb végső formába öntené a román kormány az adótörvényeket módosító tervezetet, ám a bukaresti nagykoalíció tagjainak álláspontja számos tekintetben eltér az adórendszer módosításáról. Márpedig az idő sürget: ahhoz, hogy az intézkedések 2023 januárjában hatályba lépjenek, július elsejéig el kell fogadni őket. A szociáldemokraták (PSD) szerint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez szükség van a változtatásokra, ennek jegyében a „túlméretezett” jövedelmekre mindenképp emelt szintű adót kell kiróni.
A párt kezdeményezte, hogy csökkentsék az alacsony jövedelműek adóterheit, ugyanakkor vessenek ki emelt szintű adót azokra a közalkalmazotti fizetésekre, amelyek magasabbak az államfő béréénél, és hasonlóképpen sarcolják meg a romániai átlagnyugdíj szintjét jelentősen meghaladó különleges nyugdíjakat. Klaus Iohannis román elnök havi fizetése 14 950 lejre rúg (1,2 millió forint), ugyanakkor az idei év első harmadában 1846 lej (148 ezer forint) volt az átlagnyugdíj Romániában.
Nem fizetnek elég adót a nagyvállalatok a román kormány szerint
Adrian Câciu szociáldemokrata pénzügyminiszter közölte, folyik az egyeztetés egy szolidaritási bevezetéséről is, amelyet egyfajta hozzájárulásként képzelnek el az oktatás és az egészségügy finanszírozására, mivel mindkét területen hatalmas beruházásokra van szükség. A terv szerint a 100 millió eurós éves bevételt meghaladó vállalatok – 320 van belőlük – az éves forgalmuk 0,5 százalékának megfelelő oktatási és egészségügyi hozzájárulást fizetnének be az államkasszába; ez az intézkedés két évig lenne érvényes. Câciu az adóváltozásoktól a 1,2–1,5 százalékának megfelelő bevételt remél.
Kormányzati szinten már korábban felmerült a nagyvállalatok extra adóztatása. Marcel Ciolacu, a PSD – és a bukaresti képviselőház – elnöke szerint a többletelvonás már csak azért is indokolt az esetükben, mert túl kevés adót fizetnek az államkasszába. Ciolacu csütörtökön közölte, a kormánykoalícióban megállapodtak arról, hogy 3 milliárd lejt (240 milliárd forint) különítenek el az alacsony és közepes jövedelműek jövedelemadó-kedvezményére.
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A koalíciós partner liberálisok (PNL) azonban mereven elutasítják a társaságok extraadóját. „Ez csak fiskális ugrabugra, amit olyanok találnak ki, akik nem értenek a pénzügyekhez. Soha nem támogatok olyan intézkedést, amely megöli a liberális vállalkozószellemet Romániában” – szögezte le a korábban a pénzügyminiszteri, majd a kormányfői tisztséget betöltő Florin Cîţu szenátusi elnök. Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, a legkisebb kormánypárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint is kevés esély mutatkozik a szolidaritási adó bevezetésére, amelyre egyébként két évvel ezelőtt még maga tett javaslatot.
Uniós forrásokból fedeznék a nyugdíjkorrekciót
Marius-Constantin Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter a napokban úgy nyilatkozott, továbbra is szorgalmazza, hogy Bukarest töröltesse az Európai Bizottsággal a román helyreállítási és ellenálló-képességi terv ama kitételét, amely szerint az állam nyugdíjkiadásai nem haladhatják meg a GDP 9,4 százalékát. A tárcavezető szerint az európai átlagérték e tekintetben 12,5–13 százalék között mozog. Amikor újságírók megkérdezték Iohannis elnököt, támogatja-e a helyreállítási terv újratárgyalását, az államfő magától értetődőnek nevezte, hogy az növekedése közepette emelni kell a nyugdíjakat. „Erkölcstelen és nem korrekt, hogy csak a nyugdíjasok fizessék meg az országot sújtó válságok árát” – szögezte le.
