Kína gazdasági szíve, Sanghaj lassan magához tér a járvány miatti zéró tolerancia által rákényszerített bezárkózásból. Pekingben is nagy reményeket fűznek a talpra álláshoz, mert a kommunista pártvezetés szemét szerfelett csípi a médiában terjedő megjegyzés, hogy az Egyesült Államok – hosszú idő után – ismét nagyobb tempóban fejlődhet, mint az ázsiai óriás.
Hszi Csin-ping, a „Mennyei Birodalom” mindenható vezetője két malomkő között őrlődik. Egyfelől közeleg az ősz, a pártkongresszus ideje. Ilyenkor illik jó gazdasági teljesítménnyel kilépni a több ezer küldött elé. Ugyanakkor ott van a nevéhez fűződő kezdeményezés, a zéró tolerancia alapján bevezetett járványhelyzet-kezelés, amelyet szintén figyelembe kell vennie. Hogy melyik szempont kerekedik felül, az sokban meghatározza Kína jövőjét.
Sanghaj visszatérése a gazdasági folyamatokba jelentősen javít a helyzeten – írja a South China Morning Post (SCMP), a befolyásos hongkongi napilap. Ennek is köszönhetően ez év májusában az iparban mért beszerzésimenedzser-index (PMI) az áprilisi 47,4-ről 49,6 pontra nőtt.
Még optimistább várakozásokat tükrözött a szolgáltató szektorra vonatkozó mutató, amely 41,9-ről 47,8 pontra emelkedett. (Az index 50 pont feletti értéke fellendülést, az alatti értéke lejtmenetet vetít előre.)
Mint az SCMP kiemeli, a gazdasági körökben továbbra is érezhető a bizonytalanság. Ennek fő oka: tartanak attól, hogy ha a koronavírus valamelyik formája ismét felbukkan – aminek elég nagy a valószínűsége –, a kormány megint túlreagálja a helyzetet. A kétségekre utal, hogy a PMI mindkét fenti kategóriában még az 50-es érték alatt van. Ennek alapján a gazdasági tevékenység továbbra is lanyhul, noha a lassulás üteme mérséklődik, ami jó jel – összegzett Csang Ce-vej, a Pinpoint Asset Management vezető közgazdásza.
Hasonló következtetésekre jutott a Kínában működő Brit Kereskedelmi Kamara. Elemzésükben megállapítják, hogy a gazdaság jó irányba mutató „fordulóponthoz” érkezett, de kiemelik, hogy az érezhető bizonytalanság elrettenti a külföldi beruházókat és a távol-keleti országban munkát vállaló magasan képzett külföldieket.
Kínában jelentős növekedési áldozatokat követel a zéró tolerancián alapuló járványkezelés, valamint a pártfőtitkár visszatérése a régi, Mao-féle politika egyes elemeihez. Ennek a politikának az elszenvedője az a városi felső középréteg, amely a kis- és középvállalati szféra mozgatórugója, s jeleskedik az új eszméknek-gondolatoknak a gazdaságba való átvitelében. A középosztály a hajtóereje továbbá a belföldi kereslet bővülésének, amely pedig a politikai vezetés egyik legfőbb prioritása.
A techszektort korlátozó lépések azt a fiatal műszaki értelmiséget is sújtják, amely a technológiai haladásnak, a mai Kína egyik alapvető erősségének az élvonalát képviseli. A szűk legfelső réteget, a döntő mértékben önerejükből, ügyességükből, tehetségükből a csúcsra, a milliárdosi státuszba jutottakat is elbátortalanítja az állami vezetés konzervatív irányba fordulása.
Sokat elárul a Forbes dollármilliárdosokról összeállított 2022-es listája. A kínai szárazföld (tehát Hongkongot és Makaót nem sorolva ide) szupergazdagjainak a száma jelentős mértékben visszaesett. Míg 2021-ben az amerikai kiadvány 626-ot regisztrált belőlük, az idén már csak 539-et. Ez, továbbá a kínai értékpapírok gyengülése a tőzsdéken azt eredményezte, hogy az ázsiai óriás milliárdosainak az összvagyona a tavalyi 2500 milliárdról erre az évre 1960 milliárd dollárra csökkent.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
