Noha a közlekedéssel kapcsolatos finanszírozás növelésére készül, csökkenti az utakra adott pénzt az Európai Befektetési Bank (EBB) – tudta meg a Financial Times.
Kris Peeters, a bank alelnöke a G20-országok vezetőinek Balin tartott csúcstalálkozóján beszélt erről a lapnak, az EBB következő öt évre vonatkozó, közlekedéssel kapcsolatos politikájának jövő heti publikálása előtt. A világ legnagyobb multilaterális hitelezőjét, mely az politikáját támogató projekteket finanszíroz, számos kritika érte, amiért továbbra is támogatja az utak építését és az olajóriások beruházásait.
A bank 2021-ben 11 milliárd eurót adott közlekedéssel kapcsolatos projektekre, melynek 38 százaléka utakhoz kötődött,
noha a bank 2019-ben azt ígérte, 2021-re megszünteti a fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető beruházások finanszírozását 2021 vége előtt, és 1000 milliárd eurót ad a klímaváltozás elleni harcra 2030-ig.
A pénzintézet a közelmúltban hagyott jóvá 30 millió eurót egy francia autópályára, és 400 millió eurót adhat a lengyel Ten-T hálózat összekötésére. Kritikusai szerint nem megengedhető, hogy a bank milliárdokat szán autópályákra, ahelyett, hogy az alternatív és tömegközlekedés fejlesztését támogatná, valamint
az utak finanszírozásának csökkentésére tett ígéretek is üresek konkrét célok megjelölése nélkül.
Peeters szerint ugyanakkor a banknak nincs oka a szégyenkezésre, hiszen az elektromos autók terjedését is szeretnék támogatni és azt sem mondhatják, hogy nem fektetnek az egyik legfontosabb európai hálózatba. Az EBB különösen a Transzeurópai Hálózat kiépítését támogatja, mely vasúti, közúti és vízi utakon kötné össze a közösséget, és melynek alapja 2030-ra el is készülhet.
Ugyanakkor Peeters azt is elmondta, hogy nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a városi közlekedésre, mint a metrók vagy a villamosok is. Az új hitelezési politika keretében pedig szigorodnak az utakra adható források szabályai is, így kiszűrnék azokat a projekteket, melyek sikere a rövid távú forgalom gyors növekedésére alapoz.
A bank a nyarat követően az energiával kapcsolatos hitelezési gyakorlatát is megújítja, hogy az összhangban legyen az EU klímacéljaival. A vita a földgáz és az atomenergia zöldminősítéséről alighanem erre is jelentős hatást gyakorol majd.
