Közlekedési káoszt hozott a szuperolcsó bérlet
Az ötlet nagyon egyszerű: havi 9 euróért bármilyen tömegközlekedési eszközzel lehet utazni Németországban - kivéve a nagysebességű szuper-expressz vonatokkal. A német kormány üzemanyag takarékossági okokból vezette be ezt a lehetőséget, becslések szerint viszont ehhez 2,5 milliárd euró támogatást kell adnia.
A 9 eurós bérletről még április közepén röppentek fel az első hírek, meg is lepte a németeket, hiszen az országban európai összehasonlításban kifejezetten drága a tömegközlekedés. A bevezetés után azonban a 9 eurós bérlet több gondot okozott, mint amennyi hasznot hajtott - legalábbis az átlagember szempontjából. A hatóságok összezavarodtak, az utazó közönség pedig jobb híján a közösségi médiában öntötte ki haragját és elkeseredését.
A bevezetést követő első hét teljes káoszt hozott a nagyvárosok környékéről munkába és iskolába járók körében. Tömegek lepték el a peronokat, Berlinben a rendőrséget is ki kellett vezényelni, hogy rendet tegyenek.
A németek szeretnek kerékpárral ingázni, a mostani helyzetben ez szinte lehetetlen, egyszerűen nem férnek fel a bringák a vonatokra. Az amúgy többnyire pontos járatok órákat késtek. A helyiek beszámolói szerint ugyan sokan próbáltak váltani autóról tömegközlekedésre, de a kedvezőtlen tapasztalatok pont az ellenkezőjét érték el – aki eddig vonattal, vagy busszal ingázott, az is inkább visszaült az autóba az áldatlan körülményeket megtapasztalva. Ettől aztán a bevezető utakon lett még nagyobb dugó.
Problémát jelentett az is, hogy aki nem szokott hozzá a tömegközlekedéshez, nem vitt magával maszkot, ami heves vitákat generált az utazók között. A távolságtartási ajánlások betartása értelemszerűen teljesen reménytelenné vált. A túlterhelt vonatokon nem működött a légkondicionálás, a mosdók nem bírták a rohamot, egy idő után “kellemetlen” szag terjengett.
Akiknek elegük lett a 9 eurós átverésből, megpróbálták eladni jegyeiket, ez azonban nem könnyű, lévén a jegyekre rá kellett írniuk a nevüket vásárláskor. Ha ezt elmulasztották, vagy más utazik a jeggyel, 60 eurós bírságot kell fizetni.
A Deutsche Bahn, a német vasúttársaság közölte, hogy május 30-ig összesen 2,7 millió 9 eurós jegyet adtak el. Berlinben például a bevezetés napján 930 ezer fogyott belőlük. A kritikák szerint a jegy bevezetését nagyon rosszul időzítették. A cél az volt, hogy a pünkösdi hosszú hétvége autóforgalmát csökkentsék, így viszont tömegnyomort idéztek elő a vonatokon. A közlekedési vállalatok azzal védekeztek, hogy a pünkösd amúgy is zsúfoltsággal jár a közlekedésben, az utasokat azonban ez aligha vigasztalta.
Az olcsó tömegközlekedést a koalíciós kormányon belül (szociáldemokraták, szabaddemokraták, zöldek) a zöldek támogatták. A regionális tömegközlekedési vállalatok ágazati szervezete, e dolgozók szervezete, a VDV kezdetben azzal számolt, hogy a három hónapra tervezett konstrukcióban havi 30 millió jegyet adnak majd el.
Voker Wissing közlekedési miniszter június végén egy nyilatkozatában kizártnak tartotta, hogy a nyári hónapokra bevezetett konstrukciót meghosszabbítják - túl sokba kerülne.
Wissing havi egymilliárd euró támogatásról beszélt, ezek szerint a bevezetést megelőző becslés (három hónapra 2,5 milliárd) túlságosan optimista volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az eredeti cél a drága energiával való spórolás volt – arra azonban nincs túl sok esély, hogy a közeljövőben érdemben csökkenjenek az üzemanyagárak.
A “mennyi az annyi” kérdés a jegy bevezetésének ötletétől kezdve heves viták kereszttüzében állt. A szövetségi kormányzat által a tartományoknak megígért támogatást azok kevesellték.
Berlin az idén 3,7 milliárd euróra növelte helyi tömegközlekedés támogatását, s e mellé jött további 2,5 milliárd a 9 napos jegyhez kapcsolódóan.
A tartományok szerint viszont, ha megnő a kereslet a helyi tömegközlekedés iránt, akkor nem lehet a régió kvótákkal számolni, több vonatot, buszt kell indítani - még 1,5 milliárd eurót követeltek.
Wissing szerint viszont ez a kalkuláció nem tartalmazza a szövetségi kormány más, enyhítő intézkedéseit, például az üzemanyagok adójának átmeneti csökkentését.
Ha a 9 eurós jegyrendszert nem is tervezik nyár vége után meghosszabbítani, számos konstrukciót kidolgozását már több párt is javasolta. A baloldal, a Die Linke 365 eurós éves bérletet bocsátana ki – napi egy euróért lehetne utazni. Egy, az utazóközönség érdekeit képviselő szervezet 29 eurós havi bérlet bevezetését támogatná.
A német kezdeményezés nem egyedülálló Európában. Ausztriában “klíma-jegyet” vezettek be, ez napi 3 eurónak megfelelő árakért tesz lehetővé belföldi utazásokat. Franciaországban pár városban - Niort, Dunkirk, Montpellier - csökkentették a városi tömegközlekedési tarifákat. Lisszabonban a diákok és az idősek számára már 2020-ban ingyenessé tették a közlekedést.
