Boris Johnson lemondó beszédében nyoma sem volt lelkiismeret-furdalásnak vagy bűnbánatnak a regnálása alatt elkövetett hivatali hibák miatt, ehelyett legnagyobb sikereit méltatta, és elmondta, mennyire büszke, hogy sikerült tető alá hoznia a Brexit-megállapodást, hiszen így vissza tudták szerezni az ország önálló törvényalkotói jogát. A leköszönő miniszterelnök ügyvezetőként még tovább vinné az ország ügyeit, amíg ki nem nevezik az utódját, ám ez nem lesz egyszerű. John Major volt konzervatív miniszterelnök levélben figyelmeztette pártját, hogy Johnson ideiglenes miniszterelnökként sem maradhat hatalmon. Szerinte inkább vagy Dominic Raab miniszterelnök-helyettest kell előléptetni ügyvezetővé, vagy a konzervatív pártnak választás útján kell kineveznie az utódot.
A YouGov brit piackutató cég 2062 szavazópolgár körében végzett friss felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 77 százaléka szerint jogosan mondott le Johnson, és a válaszadók több mint fele akarja, hogy a helyére ideiglenes miniszterelnök kerüljön, amíg kinevezik az utódját.
Johnson viszont erősen kapaszkodik bársonyszékének karfájába. Szerinte a világ egyik legjobb állását töltötte/tölti be, de emellett súlyos érv a maradása mellett, hogy hivatalos miniszterelnökként buckinghamshire-ben használhatja az Egyesült Királyság miniszterelnökének házát, a Chequers Courtot, és júliusban ott akarja megtartani a pandémia miatt elhalasztott esküvőjét, amelyre egyébként már kiküldték a meghívókat.
Hogyan választják ki a következő miniszterelnököt?
Ha választás útján keresik az új miniszterelnököt, a konzervatív parlamenti képviselők bármelyike jelöltetheti magát a posztra, majd kampánycsapatot szervezve próbálhatja megszerezni a párt képviselőinek támogatását. Ha több jelölt van, akkor a képviselők addig szavaznak, amíg csak ketten maradnak a porondon. Ekkor megszavaztatják a tagságot arról, hogy melyikük vezesse az országot. Ha csak egy jelöltet állítanak a konzervatív képviselők, őt azonnal új pártelnökké és miniszterelnökké kiálthatják ki, bár ilyenkor is megerősíttethetik döntésüket a párttagsággal.
Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a következő időszakban számos felelős és felelőtlen ígéret hangzik majd el a kampány során – akár az adócsökkentéssel vagy a Brexittel kapcsolatban – annak érdekében, hogy a kormányfői posztért indulók megszerezzék a többség támogatását.
Sok olyan képviselő is beszáll majd a miniszterelnöki posztért folyó versenybe, akinek nem lesz reális esélye a győzelemre.
Ugyanakkor abban reménykednek, hogy ezáltal magukra vonják a leendő kormány vezetőjének figyelmét, és miniszteri posztot szerezhetnek azzal, hogy később nyilvánosan támogatják őket a versenyben. Az is elég gyakori, hogy a képviselők összefognak, és közösen indulnak a miniszterelnöki és pénzügyminiszteri posztért. Ilyesmit láthatunk akár Rishi Sunaktól és Sajid Javidtól, akik kedd este csaknem egy időben adták be lemondásukat.
1. Mennyi ideig tart a folyamat?
Körülbelül hat hétig vagy akár tovább is eltarthat a szavazás attól függően, hogy mennyien jelentkeznek a posztra. Legutóbb, 2019-ben tíz jelölt volt, közülük hat forduló után tudták kiválasztani az utolsó két jelöltet.
2. Ki irányítja addig az országot?
Boris Johnson július 7-i lemondó nyilatkozatában kijelentette, hogy szándékában áll az ügyvezető miniszterelnöki poszton maradni, amíg nem nevezik ki az új miniszterelnököt, ahogy azt elődje, Theresa May is tette. Az viszont nem világos, hogy pártja engedi-e neki, hogy ennyi ideig megtartsa mandátumát.
Keir Starmer ellenzéki vezető még a hivatalos bejelentés előtt hangsúlyozta, hogy ha Boris Johnson megpróbálna továbbra is kormányon maradni, a Munkáspárt elindítja a bizalmi szavazást a parlamentben.
3. Milyen kihívások várnak az új miniszterelnökre?
Bárki is váltja Johnsont, rendeznie kell az Európai Unióval megromlott kapcsolatokat, az ukrajnai háború kérdését, az északír konfliktust és a várható pénzügyi válságot is.
Emellett a 12 évnyi kormányzásban megfáradt, darabjaira szétesett pártot is rendbe kell hoznia.
Az Egyesült Királyság költségvetési felelősségi hivatala (OBR) szerdán délelőtt kiadta havi jelentését, amely szerint az államháztartás „fenntarthatatlan pályán” van. Ahhoz hogy stabil pályára állítsák vissza, adóemelésekre vagy kiadáscsökkentésekre lenne szükség. Ezenfelül pedig ott van még az ukrajnai háború kérdése is.
A Bank of Englandtől (BoE) is rossz hírek érkeztek reggel, a jegybank szerint az inflációs várakozások felforrósodnak, a fogyasztók és a vállalkozások áremelkedésre számítanak, és ezt el is kezdték beépíteni a jövőbeni terveikbe. A BoE elnöke, Andrew Bailey jelezte, hogy készek „erőteljesen” fellépni, azaz hamarosan felgyorsíthatják a kamatemelések ütemét. Májusban 40 éves csúcsra, 9,1 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta Nagy-Britanniában. A BoE várakozásai szerint ez még tovább nőhet a következő hónapokban, és ősszel 11 százalékon tetőzhet.
Bizakodók az északírek is, megoldódhat az évek óta húzódó konfliktus
Jeffrey Donaldson, az északír Demokratikus Unionista Párt (DU) vezetője emlékeztette a brit kormányt, hogy tartsa szem előtt a vitatott észak-írországi jegyzőkönyvet. Kifejtette véleményét Johnson örökségéről is:
Nem titok, hogy úgy gondoltuk, Boris Johnsonnak kötelessége megszabadulni az ír-tengeri határtól, mivel ellentmondott a javaslatainknak, ráadásul alá is írta a jegyzőkönyvet tartalmazó kilépési megállapodást– jelezte Donaldson közleményében, hangsúlyozva, hogy két év kudarcba fulladt tárgyalássorozat után most újult erővel kell folytatni a jegyzőkönyv visszavonására irányuló erőfeszítéseket.
Írország miniszterelnöke, Micheál Martin elismerte, hogy az Egyesült Királyság kormányával fennálló kapcsolata feszült és kihívásokkal teli volt az utóbbi időben, most viszont lehetőség lesz visszatérni a partneri viszonyhoz.
Írország külügyminisztere, Simon Coveney is megerősítette, hogy készek együttműködni az Egyesült Királyság új miniszterelnökével.
