A háború kitörése óta mintegy 6,5 millió ukrán menekült az Európai Unióba, és mintegy felük már haza is tért. A maradóknak ugyan Brüsszel megadta a jogot, hogy munkát vállaljanak és önálló vállalkozásba kezdjenek, ennek ellenére június közepéig az Európai Bizottság adatai szerint viszonylag kevesen helyezkedtek el.
Hosszabb távon azonban kétszer akkora hatásuk lehet az uniós munkaerőpiacra, mint a 2014 és 2017 közötti nagy migrációs hullámnak
– derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július végén nyilvánosságra hozott jelentéséből.
A dokumentum szerint az év végéig a legtöbb ukrán menekült a cseh munkaerőpiacra léphet be, ahol egyébként is a legalacsonyabb, mindössze 3,1 százalékos a munkanélküliségi ráta Európában. Az országban 400 ezer ukrán regisztrált tartózkodási vízumért, amellyel jogosultak munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, oktatásra és egyéb kedvezményekre, és kormányzati adatok szerint közülük 80 ezren már találtak munkát.
Csehország után Lengyelországban és Észtországban helyezkedhet el a legtöbb menekült,
de az OECD szerint összesen csak mintegy 1,2 millió fővel növelik majd az uniós munkaerő létszámát, elsősorban a szolgáltatási szektorban. A munkavállalásuk várhatóan nem fogja lenyomni a béreket vagy növelni a munkanélküliségi rátát, mivel Európában a népesség elöregedése miatt munkaerőhiány van.
A legnagyobb problémát elsősorban a nyelvi akadályok jelentik számukra, illetve az, hogy a képzett munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő dokumentumokkal a szakmai tudásukról, például nem fogadják el a diplomájukat a befogadó országban.
Ráadásul mivel a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot, a menekültek többsége gyermekeivel érkező anya, ami tovább nehezíti a munkavállalást
– emlékeztetett összefoglalójában az amerikai AP hírügynökség. Sokan még fontolgatják, hogy a háború ellenére hazatérnek az iskolaév kezdetére, ezért nem is próbáltak munkát keresni.
A legtöbb menekültet Lengyelország fogadta be az uniós tagállamok közül, de Marlena Malag munkaügyi miniszter szerint csak valamivel több, mint a harmaduk talált munkát, például ukrán nyelvet tanítanak lengyel iskolákban, vagy takarítóként és pincérként dolgoznak.
Németországban a mintegy 900 ezer menekültből 350 ezren regisztrálták magukat munkát keresőként, ami némileg meg is emelte júniusban az állástalanok számát.
A Mediendienst Integration nevű szervezet szerint, amely a németországi migrációt követi, a felük rendelkezik egyetemi végzettséggel, de azt nem derül ki az adataikból, hogy közülük hányan lennének képesek a szakmájukban elhelyezkedni.
A müncheni Ifo kutatóintézet júniusban ezer ukrán menekült megkérdezésével készült felméréséből az derült ki, hogy bár 90 százalékuk szeretne állást találni Németországban, ez csak a felüknek sikerült. Júniusban majdnem 900 ezer betöltetlen állás volt az országban, különösen a szállítás és logisztika, az értékesítés, a szolgáltatás és az egészségügy területén, és az Ifo által megkérdezett HR-menedzserek 83 százaléka szerint a nyelvi akadály az elsődleges oka annak, hogy nem találnak embert.
Ugyan sok ukrán beszél más nyelvet, de elsősorban oroszt, nem pedig angolt vagy pláne németet, és éppen a nyelvtudás hiánya miatt hajlandó a felmérésben megkérdezettek harmada a képesítésénél alacsonyabb szintű munkát is elvállalni.
A Deutsche Welle beszámolója szerint az is meggondolásra készteti a munkaadókat, hogy a menekültek hamarosan visszatérhetnek Ukrajnába, márpedig a német vállalatok hosszú távon szeretnek tervezni az alkalmazottaikkal, különösen a szakképzettekkel. Gyakran nem is érdeklik őket az ideiglenes megoldások, a stabilitást és kiszámíthatóságot részesítik előnyben.
