Évente több tonna tökéletes minőségű élelmiszer megy veszendőbe

1,36 millió tonna – ennyi élelmiszert pazarol el Spanyolország évente Luis Planas, az ország mezőgazdasági, halászati és élelmiszerügyi minisztere szerint. Ez fejenként 31 kilogramm jó minőségű élelmiszer, amely felhasználható lenne, mégis kidobják.

Madrid új szabályozást tervez bevezetni annak érdekében, hogy visszaszorítsa az élelmiszer-pazarlást. A spanyol kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a szupermarketek a felesleges élelmiszerek kidobásáért akár 60 ezer eurós, visszaesők esetében pedig akár 500 ezer eurós bírságot is kaphatnak. A törvény – ha a parlament elfogadja – kötelezővé tenné az éttermek számára, hogy haza lehessen vinni a maradékot. Spanyolország azt reméli, hogy 2023 elejére életbe lép a törvény, és csökken a szemétbe kerülő ételek mennyisége.

Miközben emberek milliói szenvednek az éhezéstől, világszerte folyamatosan zajlik az élelmiszer-pazarlás a termelési lánc minden pontján. A Spanyolországban tárgyalt intézkedések egyféle megoldást nyújthatnak e globális probléma kezelésére, de számos más megközelítés is létezik, amelyeket kormányok, szervezetek és magánszemélyek alkalmaznak az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében.

aratás
Fotó: Szergej Ilnyickij / MTI-EPA

Törvénnyel kell küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen

Míg a spanyol parlamenti képviselőknek még szavazniuk kell az új törvényről, Franciaországban már tilos, hogy a szupermarketek megsemmisítsék vagy kidobják az el nem adott élelmiszereket, ehelyett adományozniuk kell, és jótékonysági szervezeteknek vagy élelmiszerbankoknak kell átadniuk a megmaradt ételt. A törvényt 2016-ban vezették be, miután a vásárlók és a szegénység, valamint az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő aktivisták alulról szerveződő kampányt indítottak.

Olaszország 2016-ban olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek megkönnyítették a vállalatok számára az élelmiszer-adományozást, többek között eltörölték azt a szabályt, hogy a szavatossági időn túli élelmiszereket már nem lehet adományozni.

Ezt a változást Simone Welte, a Welthungerhilfe, a világszerte az éhezés ellen küzdő német segélyszervezet táplálkozási szakértője Németországban is szeretné elérni.

„Az élelmiszerbankoknak történő adományozás folyamatát jobban meg kell szervezni” – mondta Welte a Deutsche Wellének (DW). „Emellett pedig lehetővé kellene tenni, hogy olyan élelmiszereket is lehessen adományozni, amelyeknek lejárt a szavatossági idejük, mert azok általában még nem romlottak.”

ételkidobás
Fotó: Shutterstock

Hazánkban is fellép a kormány az élelmiszer-pazarlás ellen

Az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, Magyarországon pedig 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba az élelmiszerláncban, ezért 2021 decemberében módosították az élelmiszerláncot szabályozó törvényt: a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak 2022 februárjától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. (A fogyaszthatósági idővel, továbbá a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.) A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot (Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market, Spar, Tesco). Az érintett üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön.

A törvény indoklása kitér arra, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott a megtermelésük jókora erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszer-hulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik. Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kellett beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet, vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét.

Hús
Fotó: Shutterstock

Az élelmiszer-pazarlás helyi kezelése: önkéntesek és szervezetek

A kormányzati szint alatt, városi, megyei vagy állami szinten rengeteg civil szervezet működik, amelyek a mezőgazdasági üzemekkel, kiskereskedőkkel és a vendéglátóiparral együttműködve igyekeznek újraosztani a felesleges élelmiszereket, hogy ne vesszenek kárba. Az egyik ilyen szervezet a The Felix Project, amely 2016 óta küzd az éhezés és az élelmiszer-pazarlás ellen Londonban.

Ez túlnyomórészt logisztikai művelet – mondta Amy Heritage, a The Felix Project szóvivője a DW-nek.

Egy óriási logisztikai művelet – a civil szervezetnek négy nagy raktára van London különböző szegleteiben, valamint egy nagy konyhája. Több mint 400 beszállítótól – például szupermarketektől és éttermektől – gyűjtik össze az egyébként kidobásra kerülő élelmiszereket. Ezután az élelmiszereket nagyszámú önkéntes rendezi és ellenőrzi, mielőtt újraosztják a The Felix Project által támogatott, nagyjából ezer helyi szervezetnek. Az élelmiszer-átvevő helyek között vannak jótékonysági szervezetek, élelmiszerbankok, közösségi konyhák és iskolák.

„Sokan azt gondolják, hogy az élelmiszer szemét” – mondta Heritage. Ez egyáltalán nem így van, hiszen a minőség kifogástalan.

Az év végére a The Felix Project becslései szerint 40 millió adag ételnek megfelelő mennyiséget osztanak ki Londonban, 2021-ben ez 30 millió adag, 2019-ben pedig, a koronavírus-járvány előtt 6 millió adag volt.

Ahhoz, hogy továbbra is kezelni tudják az élelmiszer-pazarlást, és még hatékonyabbak legyenek, a The Felix Projecthez hasonló szervezeteknek két dologból van szükségük többre – mondja Heritage: finanszírozásra és önkéntesekre. A raktárak, az autók, a konyhai felszerelések pénzbe kerülnek, és sok dolgos kézre van szükség ahhoz, hogy egy nagy logisztikai művelet zökkenőmentesen működjön.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése a spórolás egyik formája lehet

Az élelmiszer-pazarlást illetően rendkívül fontos, hogy saját, személyes feladatként tekintsünk rá, ne pedig a hétköznapi emberektől független, a nagy cégek által megoldandó helyzetre – áthárítva ezzel rájuk a felelősséget is. 

Ha a számokat nézzük: egy négyfős magyar család évente 50 ezer forint értékű olyan élelmiszert dob ki, amelyet feleslegesen vett meg, vagy minden élelmiszerre költött 100 forintból kb. 10 forintot feleslegesen adott ki. Holland kutatók megállapították, hogy minden emberre 500 kilokalória elpazarolt élelmiszer jut naponta, ami annyit tesz, hogy egy négyfős családban egy ötödik ember is jóllakhatna azokból az élelmiszerekből, amelyek végül a kukában végzik.

Akármelyik adat is áll közelebb a valósághoz, az biztos, hogy a spórolás egyik formája is lehet az, ha tudatosabban állunk az élelmiszerek vásárlásához és fogyasztásához. Ezzel nem kell lemondanunk semmiről, csak előre kell tervezni. 

Hogyan? 

  • Meghatározott időközönként vásároljunk (pl. hetente),
  • gondoljuk át, hogy a következő időszakban mit szeretnénk enni,
  • ehhez milyen alapanyagok vannak otthon,
  • nézzük át az akciókat,
  • ne főzzünk és ne tálaljunk túl nagy adagokat,
  • ha megmarad, fogyasszuk el másnap vagy készítsünk belőle új ételt,
  • ha nem fogyasztjuk el a maradékot, fagyasszuk le.
Hűtő
Fotó: Shutterstock

Maradék nélkül – Hogyan segíthet a technológia az élelmiszer-pazarlás csökkentésében?

A Winnow, egy egyesült arab emírségekbeli székhelyű vállalat mesterséges intelligenciát (MI) használ arra, hogy segítsen a nagy kereskedelmi konyháknak csökkenteni az élelmiszer-pazarlást. Ügyfelei között a világ 45 országában működő vállalatok, szállodák, éttermek és óceánjáró társaságok találhatók.

A Winnow szóvivője, Maria Sanu szerint a működés módja egyszerű: a Winnow ügyfeleinek konyháiban a szemetesek mérlegekkel és kamerákkal vannak felszerelve, amelyek rögzítik, hogy milyen és mennyi élelmiszert dobtak ki. Ezekből az információkból napi, heti vagy havi jelentések készülnek, amelyek alapján a szakácsok módosíthatják a megvásárolt élelmiszerek mennyiségét.

A nagy irodákkal rendelkező ügyfeleknél is vannak ilyen berendezéssel ellátott szemetesek, hogy megtudják, az ételek mely részeit dobják ki a dolgozók.

Ha az emberek mindig kidobják a desszert egyes részeit, akkor talán a tortaszeleteket kisebbre kell méretezni – mondta Sanu. „Ha sok paradicsom kerül a szemétbe, akkor lehet, hogy itt az ideje, hogy a salátát paradicsom nélkül is kínáljuk.”

Az eljárás – legyen szó ipari konyhákról vagy vállalati étkezdékről – segít a szakácsoknak javítani az élelmiszer-előállítási folyamatokon, „pénzt takarítanak meg, és csökkentik a környezeti lábnyomukat” – áll a Winnow honlapján.

Mit tehetünk még az élelmiszer-pazarlás ellen?

„Délen a fogyasztók ritkán dobnak ki élelmiszert, mert abból a kevésből kell gazdálkodniuk, ami van” – mondta Simone Welte, a Welthungerhilfe táplálkozási szakértője,

De az élelmiszerek tárolása, mielőtt a kiskereskedőkhöz kerülnének, javítható. „Még mindig sok a hagyományos tárolás” – mondta Welte. „A száraz áruk, például a gabonafélék és a diófélék esetében jó lenne légmentesen záródó zacskókat használni. Ez távol tartja a kártevőket és megakadályozza a penészedést.”

Németországban az egy főre jutó évi 75 kilogramm élelmiszer 40 százalékát a magánháztartásokban dobják ki, így az egyéni fogyasztók számítanak a legnagyobb hulladékforrásnak.

A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy mindig van bőségesen élelmiszer – mondta Welte.

Az egyenesen a szemétbe kerülő 75 kilogramm elpazarolt élelmiszer egy háztartás heti bevásárlásának egyharmadát teszi ki.

Lejárt étel
Fotó: Shutterstock

Élelmiszerek a szupermarketben

Az iparosodott országokban a fogyasztók megszokták, hogy azt vásárolhatnak, amit akarnak, és akkor, amikor akarják.

„A jelenlegi inflációt megelőzően Németországban az élelmiszer olcsó volt” – mondta Welte. „Egyszerűen nem tudatosult, hogy mennyibe kerül a termelése.”

Mit tehetnek tehát az egyes fogyasztók, hogy kevesebb élelmiszert pazaroljanak el? Welte tanácsa: Ne dobjanak ki semmit csak azért, mert lejárt a szavatossági ideje.

„Szagoljuk meg és kóstoljuk meg, hogy kiderüljön, még ehető-e” – mondta a táplálkozási szakértő. „Például a joghurtok szinte mindig jók a lejárati idő után is, a régi almákból pedig almaszósz készíthető.”

Mindezek mellett elsősorban kisebb mennyiséget vásároljunk, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a hét folyamán később vissza kell térni a szupermarketbe. Így nem kockáztatjuk, hogy az élelmiszerek megromlanak.

Az élelmiszer-pazarlás számokban (Az Élelmiszermentés adatai szerint)

  • Minden élelmiszer-vásárlásra szánt 100 forintból 10-11 forint a szemétben végzi.
  • A fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában ez az érték csak 8 kilogramm.
  • Az összes termelt hulladék majdnem 21 százalékát az élelmiszer-hulladék teszi ki.
  • Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.
  • Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint az élelmiszer-veszteség és -kidobás a kibocsátott üvegházhatások mintegy 8 százalékáért felel a világon.
  • Ha az évente világszerte előállított élelmiszer egy ország lenne, akkor a harmadik helyet foglalná el a világon üvegházhatású gázok kibocsátásában az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött.
  • A lebomló étel a metánkibocsátás közel 25 százalékáért felel, ami mintegy 86-szor károsabb a környezetre, mint a szén-dioxid.
  • Világszerte a termőföldek 28 százalékát használják olyan táplálék termesztésére, amely végül sohasem jut el a fogyasztókhoz.
  • Az élelmiszer-pazarlás globális területfelhasználása 1,4 milliárd hektár volt 2007-ben. Ezt csak Oroszország területe haladja meg.
  • Évente mintegy 250 köbkilométer víz használódik el az élelmiszer-termelésre, ami a Boden-tóban lévő víz ötszöröse.
  • Az élelmiszer-pazarlás globális ún. kékvíz- (felszíni és felszín alatti friss víz) lábnyoma a Volga folyón évente lefolyó vízmennyiséggel egyenértékű.
  • A pazarlásnak gazdasági ára van, így pénzben is kifejezhető, a felelőtlen élelmiszer-felhasználásból eredő közvetlen anyagi veszteség évi 750 milliárd dollárra (168 billió forintra) tehető globális szinten.