Milliárdokba kerül a németeknek az orosz–ukrán háború
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémetország gazdasága 2030-ig több mint 260 milliárd euró hozzáadott értéket veszíthet az ukrajnai háború és a magas energiaárak miatt.Ez negatív hatással lesz a munkaerőpiacra is – olvasható a foglalkoztatáskutató intézet, az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung) kedden publikált tanulmányából.
Az IAB számításai szerint a háború nélküli feltételezett növekedési ütemhez képest Németországban jövőre 1,7 százalékponttal lesz alacsonyabb az árakkal kiigazított bruttó hazai termék (GDP), és mintegy 240 ezerrel lesz kevesebb a foglalkoztatottak száma.
A tanulmány szerint a foglalkoztatottak száma 2022 és 2028 között átlagosan 150 ezerrel lesz kevesebb. Azzal számolnak, hogy 2026-tól viszont az expanzív intézkedések ellensúlyozni kezdik a negatív hatásokat, és 2030-ban már mintegy 60 ezerrel emelkedik majd a foglalkoztatottak száma.
Előrejelzésükben a kutatók azzal a feltételezéssel éltek, hogy az Oroszország elleni szankciók 2030-ig érvényben maradnak, még akkor is, ha a háború addigra véget ér.
A háború hatásai miatt a koronavírus-járvány utáni fellendülés elmarad – mondta Enzo Weber, az IAB munkatársa. Jelentésükben a kutatók a fosszilis nyersanyagok árának emelkedését tartják a legerősebb növekedésfékező tényezőnek. Az áremelkedés az exportgazdaság és a magánháztartások fogyasztási lehetőségeit egyaránt megterheli.
A visszaesés nagy vesztese a vendéglátóipar, a szociális szolgáltatás és az élelmiszeripar lesz, amelyeket már a koronavírus-világjárvány is súlyosan érintett, és valószínűleg a fogyasztók csökkenő vásárlóereje is meg fogja szorongatni őket.
Ez azonban csak arra a feltételezésre vonatkozik, ha az energiaárak nem emelkednek még magasabbra. Ha ez bekövetkezne, Németország recesszióba csúszna – figyelmeztetett Weber.
Ha azonban a már eddig is 160 százalékkal megemelkedett energiaárak ismét megduplázódnának, akkor Németország 2023-as gazdasági teljesítménye a tanulmány szerint majdnem 4 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a háború nélkül. Ezekkel a kiinduló feltételekkel három év múlva 660 ezerrel, 2030-ban pedig még mindig 60 ezerrel lenne kevesebb az alkalmazottak száma – áll a tanulmányban.
