Háromnegyed százalékponttal, 5,5 százalékra emelte irányadó kamatát pénteken a román központi bank (NBR). A szigorítás nem meglepő, a mértéke azonban igen, hiszen az elemzők zöme még határozottabb, 1 százalékpontos emelkedésre számított a drágulás elleni harc jegyében. A vártnál lazább intézkedésnek szó szerint meglehet majd az ára, mindenesetre úgy tűnik, ezúttal sem a lej árfolyamában: a fizetőeszköz nem gyengült a döntés bejelentését követően.
Az éves 15,05 százalék volt Romániában, magasabb a 11,7 százalékos magyarnál. Igaz, hogy a 15,5 százalékos lengyel, és pláne a 17,2 százalékos cseh rátánál alacsonyabb, de még mindig nagyon erős drágulásra utal. (A júliusi adat a jövő héten jön ki.)
A román irányadó kamat ezzel a viszonylag nagy lépéssel is elmarad a régiós társakétól: a magyar 10,75, a cseh ráta 7, a lengyel irányadó kamat 6,5 százalék.
Az NBR nem nyúlt egyik erőteljes eszközéhez: nem emelte a pénzintézetek tartalékolási minimumkötelezettségét, ám közleményében jelezte, hogy
fenntartja az erőteljes ellenőrzést a pénzpiaci likviditás felett.
Magyarázatot adhat rá, miért nem erőteljesebb a szigorítás, hogy a bank azt is közölte: a második és a harmadik negyedévben a gazdaság hajója az adatok szerint az ukrajnai háború és az Oroszországra kivetett szankciók következtében gyakorlatilag szélcsendbe érkezett. Az ülésen áttekintett friss inflációs jelentés a jövőt illetően azonban nem festett aggasztó képet.
A frissített előrejelzés azt mutatja, hogy az éves infláció 2022 harmadik negyedében tetőzhet, és később fokozatosan mérséklődhet, habár enyhén felfelé módosított pályán
– áll a dokumentumban.
Bár a lej nem gyengült, nem nyugtatott meg mindenkit a közlemény. Joseph Marlow, a Capital Economics elemzője szerint a következő hónapokban további méretes kamatemelésekre lesz szükség, hiszen a román reálkamat mélyen negatív, emellett a fő kamat a legalacsonyabb Közép-Európában.
„Várakozásunk szerint a BNR 75 bázispontos emelésekkel halad tovább következő ülésein, és az év végére 7,25 százalékra viszi fel a kamatokat. Ez egy szigorúbb kép, mint a legutóbbi (elemzői) konszenzus, a 6,25 százalék” – tette hozzá.
