Az egyik legnagyobb német kiadóvállalat, az Axel Springer vezérigazgatója, Mathias Döpfner a Bild című lapban indított támadássorozatot az Adidas ellen, mondván, a pandémia alatt a sportszergyártó nem fizette ki üzlethelyiségei bérleti díját. A bulvárlap csak azt felejtette el megírni, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosa maga Mathias Döpfner – írja a Financial Times (FT).
Döpfnernek 22 százalékos tulajdona van a Springerben (ez durván egymilliárd eurót ér), amely a közelmúltban vásárolta fel a számottevő európai jelenléttel is rendelkező amerikai Politicót és a Business Insidert. Az üzletember célja, hogy a demokratikus világ vezető digitális médiatársaságát építse fel.
2020 márciusa és áprilisa során a kiadó zászlóshajója, a Bild című lap több mint 20 cikket közölt az Adidasról, amely a koronavírus-válság során bevezetett korlátozások miatt befagyasztotta üzlethelyiségei bérleti díjainak kifizetését.
Hasonló döntésre jutottak egyébként olyan más cégek is, mint a Deichmann, a Puma vagy a H&M, ezek azonban korántsem kaptak akkora nyilvánosságot, mint az Adidas. A Bild cikkeit sokan olvassák Németországban, s a cikksorozat nyomán országszerte felháborodás tört ki a helytelennek gondolt üzleti gyakorlattal szemben. Még olyan extrém esetre is volt példa, hogy egy parlamenti képviselő elégetett egy Adidas pólót, majd az erről készített klipet kiposztolta a közösségi médiában.
A Bild azonban a cikksorozatban azt nem írta meg, hogy az érintett ingatlanok közül volt olyan, amelynek Döpfner a tulajdonosa.
Az FT kutatásai nyomán kiderült, hogy az egyik ilyen épület a berlini Münzstrassén található, ennek két emeletét bérli a sportszergyártó, itt található reprezentatív márkaboltja.
Az FT az ügyhöz közel álló forrásoktól úgy értesült, hogy amikor Döpfner megtudta a hírt, dühbe gurult, és javasolta a Bildnek, hogy írjon cikksorozatot, mondván, a német könnyűipar egyik zászlóshajója súlyosan megsérti a piacgazdaság alapelveit.
A lap a későbbiekben olyan kifejezéseket használt, hogy az Adidas tabut döntött, könyörtelenül viselkedett, és elárulta a legendás alapító, Adi Dassler örökségét.
A cég akkori vezérigazgatóját, a később váratlanul lemondott Kasper Rorstedet kapzsi, gerinctelen kapitalistának állították be.
Akkoriban a koronavírus-járvány miatt az Adidas márkaboltok kétharmada kényszerült bezárni, az árbevétel és a profit meredeken zuhant. A cég arra kényszerült, hogy felfüggessze részvény-visszavásárlási programját, majd több milliárd eurós mentőhitelt kért az államtól. A közfelháborodás nyomán a vállalat arra kényszerült, hogy egész oldalas fizetett hirdetésekben – a Bildben is megjelent ilyen – kérjen bocsánatot „hibájáért”.
A Springer etikai kódexe kategorikusan tiltja, hogy egy újságcikket valamilyen személyes vagy üzleti érdek befolyásoljon. Az FT-hez eljuttatott közleményében az Axel Springer cáfolta, hogy érdekellentét állna fent, a brit lap által megfogalmazott állításokat abszurdnak nevezte.
A kiadó szerint a Döpfner által a Bildnek adott információk a „közérdeket” szolgálták, továbbá Döpfner közölte a Bild főszerkesztőjével, hogy érdekelt az ügyben.
A közlemény szerint a cikksorozat nem egyetlen berlini ingatlanra, hanem az Adidas globális üzlethálózatára fókuszált.
