Idén harmadszor is kamatot emelt a tajvani jegybank, fél nappal a szerda esti újabb nagy Federal Reserve-szigorítás után. A kamatemelés és az infláció mértéke nevetségesnek tűnhet az európai és amerikai tobzódáshoz képest, a lépés érdekessége ugyanakkor, hogy pont az ellenkezőjét csinálják, mint a pekingi monetáris döntéshozó, a Kínai Népbank. Miközben mindkét gazdaság lassul, tulajdonképpen ugyanazon okból. 

Taiwan's Economy, Trade, GDP And Investment
Fotó: NurPhoto

A lépés oka nem a dac – a tajpeji és pekingi pénzkibocsátók nem néznek úgy farkasszemet egymással, miként a hadihajók az elmúlt hetekben a Tajvani-szorosban és környékén –, hanem az, hogy a tajvaniak elszoktak az inflációtól, és nem akarnak újra hozzászokni.

Ázsiában általában is alacsonyabbak az inflációs ráták, mint az Atlanti-óceán két oldalán az energiaválság hullámán mért 10 százalék körüli szintek, és a tajvani ezek közül is az alacsonyabbak közé tartozik. Augusztusban még vissza is vonult az éves ráta, a júliusi 3,36-ról 2,66 százalékra (miközben a gazdaság lassul).

A jegybank azonban fontosnak érzi, hogy mérsékelje az árnyomást, miután az elmúlt évtizedben még ez az inflációs mérték is nagyon ritka volt, és az elmúlt negyed évszázadban arra is alig volt példa, hogy a ráta a 4 százalékot kerülgette volna. Ezért csütörtökön harmadszor is megemelte az irányadó diszkontrátát, 12,5 bázisponttal 1,625 százalékra.

Kínában még alacsonyabb az infláció, 2,5 százalék, és a Népbank a nemzetközi trenddel szemben lazító ciklusban van, igaz, hogy az elmúlt egy év kamatcsökkentései igen vontatottak voltak. Peking azért lazít, hogy segítse a lassuló gazdaságot, miközben Tajvanon ugyanezen okból a kamatemelés csigalassú.

A tajvani gazdaság egyébként jórészt ugyanazon okból lassul, mint a Tajvani-szoros túloldala. Ha ugyanis a gigantikus méretű kínai gazdaságban szél fúj, Tajvanban is be kell gombolni a kabátot.

Az Egyesült Államok az idén többszörösen és demonstratívan megerősítette, hogy szövetségesi viszonyban állónak tekinti magát a szigettel, és a segítségére sietne, ha Peking meg akarná szállni. A látványos gesztusok és a fel-fellángoló feszültség több figyelmet kapnak, mint az a tény, hogy Tajvan exportja Kínába két és félszer akkora, mint az USA-ba, és majdnem ötször annyi, mint az európai kivitel. Ha tehát a kínai kereslet megcsuklik, azt a tajvani gazdaság erősen megérzi.

A tajvani exportrendelések lelassultak, összességében 2 százalék volt az éves növekedésük augusztusban, miközben a Kínából érkező rendelések – Hongkongot is beleértve – több mint 25 százalékkal visszaestek. A tajvani ipar látványosan nyomás alá került, a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index a múlt hónapban jóval a stagnálást jelző 50 pontos vonal alatt volt, 42,7 ponton – írta a Bloomberg.

Tajpej kamatot emel, Peking csökkent, és ez már egy trend, ennek ellenére a tajvani új dollár többet gyengült az amerikai dollár ellenében, mint a jüan: az előbbi az idén több mint 14, az utóbbi kevesebb mint 12 százalékot.