Nagy lyuk tátong a jövő évi szlovák büdzsén
2023-ban Szlovákia államháztartási hiánya az idei évben tervezett közel 5 százalékról várhatóan a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,44 százalékára emelkedik – ez derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből, amelyet a pénzügyminisztérium a háromoldalú gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács elé terjesztett.
A szaktárca azzal magyarázza a deficit brutális növekedését, hogy az energiaárak kompenzálására 3,5 milliárd eurót különít el. E tétel nélkül a hiány csak 3,1 százalék volna, ami a pénzügy középtávú terve szerint a jövőben tovább csökkenne, 2025-re már 2,75 százalékra.
Az energiaárak ellentételezésének költségét zárójelbe téve Szlovákia sikeresen csökkenti a hazai össztermékhez viszonyított államadósságának arányát, ami tavaly felkúszott a GDP 62 százalékára. Idén a pénzügyi tárca 59,4, 2023-ban pedig 58 százalékos idevágó mutatóval számol.
Az államháztartás teljes bevétele 2023-ban várhatóan eléri az 50,579 milliárd, a kiadása pedig az 58,451 milliárd eurót.
Ezen belül az állami költségvetés bevétele 26,699 milliárd, a kiadása pedig 35,041 milliárd eurót tesz ki. Az állami költségvetés tervezett hiánya ebből adódóan 8,342 milliárd euró lesz. A költségvetés számára az energiaárak kompenzálása mellett további kihívást jelent az infláció miatt látványosan növekvő nyugdíjak és pedagógusbérek. A nyugdíjak 2023-ban átlagosan 11,8 százalékkal emelkednek, mivel 2022 első fél évében ilyen mértékű volt az infláció, és ez a mérvadó.
A pedagógusok jövőre két hullámban számolhatnak bérfejlesztéssel, ezek együttes hatásaként 23,8 százalékkal emelkedhet a fizetésük.
Végezetül az állami alkalmazottaknak jövőre 17,7 százalékkal magasabb fizetést folyósítanak, mint ahogy az egészségügyi nővérek és orvosok javadalmazása is erőteljesen nő. Van azonban egy komoly probléma: a háromfogatúra olvadt kormánykoalíciónak a 150 tagú pozsonyi parlamentben mindössze 73 biztos szavazata van, vagyis egyelőre korántsem vehető készpénznek a jövő évi költségvetés tervezetének elfogadása. Ez a gond már most is érezhető, mivel a nyugdíjasoknak novemberi folyósítással szánt 14. nyugdíjról szóló törvénytervezetet sem képes elfogadni a törvényhozás. Ami pedig a gazdaság alakulását illeti, a pénzügyi tárca idén 1,9 százalékos, jövőre pedig 0,6 százalékos gazdasági növekedésből indult ki.
