Több külföldi munkavállaló beengedésére szólította fel a brit kormányt csütörtökön az egyik legpatinásabb brit áruházlánc vezetője. Lord Simon Wolfson, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója szerint szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez a növekedés megfojtása helyett a brit gazdaság javát szolgálja.
Lord Wolfson, aki a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás kampányában a Brexit-tábor egyik prominens szószólója volt, a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott:
a konzervatív párti kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, tetemes többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot.
Hozzátette, hogy a bevándorlást tekintve egyáltalán nem az a Brexit valósult meg, amelyet ő elképzelt, és a kilépésre voksolók közül sokan szintén nem ilyen Brexitet akartak.
Lord Wolfson szerint a brit határokon sorban állnak a munkavállalók, hogy segítsenek leszedni a termést, amely máris ott rothad a földeken, de a kormány mégsem engedi be őket. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés nagy része a földeken fog elrothadni.
Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexit-népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
