A hivatalos jelöltté nyilvánítást november elején 21 induló kérte, de miután a belügyminisztérium átvizsgálta az általuk leadott támogatási listákat – amelyeken legalább 50 ezer állampolgár, 10 szenátor vagy 20 képviselő aláírásának kellett volna lennie – tizenkét aspiránsnál hiányosságokat talált, és nem fogadta el a jelöltségüket. 

Polish Politics And More (archives 2016-2022) Milos Zeman in Warsaw, Poland on May 10, 2018 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Milos Zeman cseh elnök. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP

Az előző elnökválasztáson, 2018-ban, eredetileg 20 jelölt indult volna, de csak kilencen teljesítették a feltételeket. Az elnöki tisztséget akkor második alkalommal Milos Zeman szerezte meg. A hatályos szabályok szerint harmadik mandátumra már nincs lehetőség. 

A legutóbbi, novemberi felmérések szerint a jelöltek közül háromnak van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre: Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel tábornok, a Katonai Bizottságának volt elnöke és Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora. 

Petr Pavelt az első körben 24,4 százalék, Andrej Babist 21,6 százalék, Danuse Nerudovát pedig 14,9 százalék támogatná. A második fordulóban a felmérések szerint Petr Pavel és Danuse Nerudová is legyőzné Andrej Babist. Pavelt a második körben a megkérdezettek 59 százaléka, Nerudovát pedig 52 százaléka választaná.

A győzelemhez a január 13-ra és 14-re kiírt első fordulóban a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene megszereznie egy jelöltnek, míg a január 27-én és 28-án lebonyolítandó második fordulóba jutó két jelölt között már az egyszerű többség dönt.

A kampánycélokra fordítható összeg a törvény szerint 50 millió korona (660 milllió forint), 40 milliót az első forduló előtt, tízet pedig a második forduló előtt lehet elkölteni. 

Milos Zeman mandátuma március 7-én jár le, ezt követően kerül sor az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök beiktatására. Csehországban tíz éve közvetlenül a lakosság választja meg az államfőt, korábban ez a parlament két kamarájának együttes ülésén történt. Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosság választotta meg.