A régóta ismert magyar ellenkezés mellett Görögország, Lengyelország, Málta és Belgium is tiltakozik a gázársapka ellen. A többi között az említett államok is kifogásolják Brüsszel javaslatát, amely megawattóránként 275 euróban határozná meg a gázár sapkát. Az EU energiaügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtökön tanácskoznak a kérdésben.

Gas energy crisis, flag of the European Union with a one euro coin and burning with natural gas flames. OLYMPUS DIGITAL CAMERA gázár-plafon, gáz ,ár, price, money, energy, energia,
Fotó: Jose A. Bernat Bacete / Getty Images

A lengyel klímaügyi miniszter, Anna Moskwa egész egyszerűen viccnek nevezte a javaslatot,

közölte, hogy az nem elfogadható, ugyanis jóval a piaci ár felett van. Tinne Van der Straeten belga energiaminiszter pedig azt kifogásolta, hogy a brüsszeli bürokraták által megszabott plafonnak semmilyen hatása nincs a piaci árakra. Görög kollégájuk szerint reálisabb lenne a 150–200 eurós ársáv. Miriam Dalli máltai energiaügyi és környezetvédelmi miniszter szerint olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé tennék a sapka bevezetését, majdhogynem lehetetlenek.

A tagországok közül tizenöten támogatják az ársapka bevezetését, viszont egy jelentős kisebbség határozottan elutasítja.

Tegyük hozzá, hogy ezt a kisebbséget az EU legerősebb gazdasága, Németország vezeti. A németek, a hollandok, a svédek, az osztrákok és a finnek álláspontja szerint a sapka csak arra lenne jó, hogy a kínálatot másfelé tereli, ráadásul csökkenti az energiamegtakarításra való ösztönzést. Ez utóbbit egyébként Szijjártó Péter őrültségnek nevezte, hiszen az alsó árkorlátot is feltételez.

Az amszterdami gáztőzsde határidős jegyzései: egy év alatt 50 százalékkal emelkedett az ár

Riina Sikkut, az észtek illetékes minisztere úgy vélekedett, hogy „Európának továbbra is vonzó gázpiacnak kell maradnia, bármiféle korlát a fosszilis energiahordozókra nem oldja meg a problémát”. A miniszter az ilyen intézkedéseket csak rendkívüli helyzetben tartja átmenetileg elfogadhatónak.