A régóta ismert magyar ellenkezés mellett Görögország, Lengyelország, Málta és Belgium is tiltakozik a gázársapka ellen. A többi között az említett államok is kifogásolják Brüsszel javaslatát, amely megawattóránként 275 euróban határozná meg a gázár sapkát. Az EU energiaügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtökön tanácskoznak a kérdésben.
A lengyel klímaügyi miniszter, Anna Moskwa egész egyszerűen viccnek nevezte a javaslatot,
közölte, hogy az nem elfogadható, ugyanis jóval a felett van. Tinne Van der Straeten belga energiaminiszter pedig azt kifogásolta, hogy a brüsszeli bürokraták által megszabott plafonnak semmilyen hatása nincs a piaci árakra. Görög kollégájuk szerint reálisabb lenne a 150–200 eurós ársáv. Miriam Dalli máltai energiaügyi és környezetvédelmi miniszter szerint olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé tennék a sapka bevezetését, majdhogynem lehetetlenek.
A tagországok közül tizenöten támogatják az ársapka bevezetését, viszont egy jelentős kisebbség határozottan elutasítja.
Tegyük hozzá, hogy ezt a kisebbséget az EU legerősebb gazdasága, Németország vezeti. A németek, a hollandok, a svédek, az osztrákok és a finnek álláspontja szerint a sapka csak arra lenne jó, hogy a kínálatot másfelé tereli, ráadásul csökkenti az energiamegtakarításra való ösztönzést. Ez utóbbit egyébként Szijjártó Péter őrültségnek nevezte, hiszen az alsó árkorlátot is feltételez.
Riina Sikkut, az észtek illetékes minisztere úgy vélekedett, hogy „Európának továbbra is vonzó gázpiacnak kell maradnia, bármiféle korlát a fosszilis energiahordozókra nem oldja meg a problémát”. A miniszter az ilyen intézkedéseket csak rendkívüli helyzetben tartja átmenetileg elfogadhatónak.
