A romániai piacról való kivonulását tervezi a jövő évtől az Enel csoport – derült ki a Capital Markets Day elnevezésű bukaresti konferencián kedden ismertetett jelentésből. A legnagyobb olasz közműszolgáltató közölte, hogy aktualizált stratégiája értelmében eladják a vállalat 21 milliárd euró értékű aktíváit a nettó csökkentése érdekében, és hat országban fennálló jelenlétükre fognak összpontosítani. A társaság arra hivatkozik, hogy az elmúlt három év során több „kombinált hatással” kellett szembesülnie: a koronavírus-járvány, a geopolitikai konfliktusok, valamint a klímaváltozáshoz köthető szélsőséges meteorológiai jelenségek okozta következményekkel.
Adóssággondok
Alberto De Paoli, a cég pénzügyi igazgatója elmondta, tekintettel arra, hogy kivonulnak a romániai piacról, a társaság európai tevékenysége Olaszországra és Spanyolországra összpontosul majd. A latin-amerikai országok közül Peruból és Argentínából is kivonul a vállalat, bizonyos országokban – például Ausztráliában és Görögországban – pedig partner bevonásával tervezik folytatni a tevékenységet. Az értékesítési tervet – amely többek között a perui és a romániai aktívákra vonatkozik – 2023 végéig szándékoznak lezárni.
Az Enel azt tervezi, hogy 2023 végére nettó adóssága 51-52 milliárd euróra csökken a mostani 69 milliárdról; adózás előtti profitja az idei évre becsült 19-19,6 milliárd euróról 22,8-22,9 milliárd euróra emelkedne 2025-re.
Az olasz társaság mintegy hárommillió fogyasztóval rendelkezik Romániában. Bogdan Chiritoiu, a bukaresti versenytanács elnöke a bejelentésre úgy reagált, kényes időszakon megy keresztül a romániai energetikai piac, ennek ellenére szerinte nem kellene „tragédiaként felfogni” a társaság kivonulását, amelynek ügyfeleit nem érinti hátrányosan a döntés. Hasonlóképpen igyekezett megnyugtatni az érintett fogyasztókat a bukaresti energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) is, közölve: a szakhatóság megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a végső fogyasztók megszakítás nélkül hozzájussanak a földgázhoz és a villanyáramhoz. Dumitru Chirita, az ANRE elnöke úgy nyilatkozott: a vállalat lépése nem feltételezi az Enel Románia távozását az energetikai piacról, csupán az aktívumok tulajdonosai, a részvényesek változnak. Az illetékes hozzátette, az árszabályozó hatóságot hivatalosan nem értesítették a kivonulásról, holott a törvény erre kötelezi a szolgáltatókat.
A román kormány szeptemberben módosította az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, 2021 novemberében született sürgősségi rendeletet, ezáltal kiterjesztette a lakosságot és a gazdaságot a meredek drágulásoktól megvédő intézkedéseket.
Ennek megfelelően 2023. augusztus 31-ig marad érvényben a földgáz és a villamos energia árának részleges korlátozása.
Késik a támogatás
Miközben az energiaszolgáltatók számára az állami költségvetésből térítik meg a piaci és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közötti különbözetet, az energetikai társaságok arra panaszkodnak, hogy késve folyósítják számukra az állami kompenzációt. Laurentiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) elnöke nemrég elsősorban azt a megkötést bírálta, amelynek értelmében
a kormány legfeljebb 1300 lejes (1 lej 83 forint) megawattóránkénti árig fizet kompenzációt a szolgáltatóknak,
szerinte ennyiért képtelenek beszerezni az energiahordozót.
Bogdan Chiritoiu, a versenyhivatal vezetője is szóvá tette, hogy a bukaresti kormány egy év leforgása alatt négy rendelettel módosította az energetikai ágazatra vonatkozó szabályozást, ami nem feltétlenül tett jót a piacnak. „Amikor válság idején nagyon gyors tempóban változtatsz, evidens, hogy nem minden alakul tökéletesen. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a jelenlegi válságos időkben is viszonylagos kiszámíthatóságot nyújtanak a piaci szereplők számára” – állapította meg a versenytanács elnöke, az energiapiac „intelligens szabályozását” nevezve a legnagyobb kihívásnak.
