„Mind a román, mind a magyar nemzet közös hasznára komoly tartalékok vannak Magyarország és Románia között a gazdasági és infrastrukturális típusú együttműködésben, és az a tervünk, hogy ezeket a tartalékokat kiaknázzuk” – jelentette ki Lázár János építési és beruházási miniszter Bukarestben, aki kétoldalú tárgyalásokat folytatott a román kormány több tagjával. A miniszter Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Románia miniszterelnök-helyettesével, Cseke Attila romániai fejlesztési miniszterrel, valamint Sorin Grindeanu román közlekedési miniszterrel és kormányfőhelyettessel is találkozott.
A megbeszélések után a tárcavezető elmondta: látogatásának célja az volt, hogy felvegye a kapcsolatot a romániai szakmai partnerekkel Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából. Rámutatott: az együttműködés keretében szeretnék összekötni az autópálya-hálózatokat. Közölte, hogy Magyarország folytatni fogja 2023-ban az M49-es autópálya építését a román–magyar határ irányába. Hozzátette: „Románia komoly fejlesztési lehetőségekhez jutott, hiszen az állami költségvetés, az európai újjáépítési, valamint a kohéziós alap megteremti a feltételeket, hogy Romániában komoly infrastrukturális fejlesztések kezdődjenek. Az összes alap 30 százalékát közlekedésfejlesztésre fordítja Bukarest, így komoly autópályafejlesztések lesznek Erdély irányába is, ami biztató és megnyugtató.”
Kijelentette:
Romániában várhatóan komoly változások lesznek, hiszen Bukarest utol szeretné érni a következő öt-tíz évben az európai átlagot, ami a közlekedési hálózat fejlesztését illeti, ehhez pedig komoly magyar érdek fűződik gazdasági alapon és nemzetstratégiai szempontból egyaránt.
Kifejtette: arra is szükség van, hogy minél több határátkelő nyíljon a két ország között, hiszen meg kell teremteni a határ menti gazdasági együttműködés feltételeit még akkor is, ha Románia schengeni csatlakozása most napirenden van, amelyet Magyarország támogat.
„Politika ide vagy oda, Románia és Magyarország egymásnak nagyon komoly kereskedelmi és gazdasági partnere. A magyar külkereskedelmi plusz majdnem 3 milliárd euró, ezért nekünk komoly érdekünk fűződik ahhoz, hogy a határ menti térségben a nagy európai átjárókon a közlekedés egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb legyen” – mondta Lázár János.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy
az újabb határátkelők megnyitása terén van-e előrelépés, a miniszter elmondta, hogy lendületet kaphatnak a beruházások, és úgy látja: a korábbi fékek feloldódóban vannak.
A miniszter méltatta az RMDSZ kormányzati szerepét. Úgy vélte, hogy a szövetség fontos híd szerepét tölti be a két ország együttműködésében. Mint mondta, a találkozók is megerősítették, hogy az RMDSZ-es miniszterek jól teljesítenek, jelentős szakterületekért felelnek, és erre „nemcsak büszkék lehetünk, hanem megalapozhatja a két ország közötti együttműködést”. A magyar–magyar együttműködés területén megemlítette, hogy Erdélyben folyamatban vannak beruházások, amelyeket a magyar kormány finanszíroz. Elmondta, hogy 2010 óta 400 milliárd forintot küldött Erdélybe a magyar kormány a romániai magyarság támogatására.
Háborús gazdaság: csődhullám söpri Romániát, a Székelyföldet isKözel ötezer cég és egyéni vállalkozó mondott csődöt 2022 első kilenc hónapjában, folyik a vita a progresszív adózásra való áttérésről. |
Közölte: pénteken találkozik Sepsiszentgyörgyön Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével, Antal Árpád polgármesterrel és Kovászna megye vezetőivel, akikkel áttekintik a folyamatban levő beruházásokat. Rámutatott: a támogatási programok nem szűnnek meg, de felülvizsgálják őket, hiszen meg kell nézni, mit végeztek el az elmúlt tíz évben, és egy következő tíz évet kell eltervezni. Hangsúlyozta:
„Azt szeretnék, ha ezeknek a programoknak köszönhetően egész Románia gyarapodna, ugyanis fontos szempont Magyarország számára, hogy a román kormány tudtával hajtsák végre ezeket a programokat.”
