Nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki a romániai bírák körében a speciális nyugdíjuk esetleges megvonását, valamint a nyugdíjkorhatáruk megemelését pedzegető kormányzati jelzések. Az igazságszolgáltatásban dolgozók függetlenségét garantáló alkotmányos szervként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) rekordszámú, 60 bíró nyugdíjazási kérelmét hagyta jóvá csütörtökön; az érintettek között találni a bukaresti legfelsőbb bíróság hat tagját is.
Egyikük, Andrea Chis nyíltan sérelmezte, hogy miközben az emberek néhány évvel ezelőtt még utcára vonultak az igazságszolgáltatás védelmében, a speciális nyugdíjak ügye miatt
mára megcsappant a bizalmuk a bírákban és az ügyészekben, akik „közmegvetés tárgyává” váltak.
Szerinte a CSM-nek a bukaresti parlamenttel és a kormánnyal közösen, átlátható módon át kellene beszélnie a bírák és az ügyészek jogállását. Egy másik, szintén nyugdíjba vonuló magas rangú bíró közölte, több kollégája fontolgatja, hogy hasonlóképpen dönt, és elhagyja a pályát.
Az előzmény nélküli kérelmezési hullámot az váltotta ki, hogy az elmúlt napokban ismét a közbeszéd témájává vált Romániában az igazságszolgáltatásban dolgozók speciális nyugdíjának eltörlése. A bírói kar megdöbbenését fejezte ki azok után, hogy Kelemen Hunor kormányfőhelyettes nemrég kifejtette, szerinte a hozzájárulás elvét a bírák és az ügyészek nyugdíjának a kiszámításakor is figyelembe kellene venni.
Románia az országos helyreállítási tervben az Európai Bizottság előtt vállalta, hogy rendezi a nem hozzájárulás-alapú nyugdíjak helyzetét még az idei év végéig.
A Világbank ugyanakkor azt javasolja a bukaresti hatóságoknak, hogy ezentúl a hozzájárulás elve alapján számolják ki a különleges nyugdíjakat, ugyanakkor növeljék a speciális öregségi juttatásban részesülők nyugdíjkorhatárát.
A nemzetközi pénzintézet ajánlásai között szerepel az is, hogy 25-ről 30 évre emeljék azt a szolgálati időt, amelynek a letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását, továbbá fokozatosan 60 évre növeljék a nyugdíjkorhatárukat.
Nicolae Ciuca miniszterelnök előrebocsátotta: a speciális nyugdíjakat szabályozó sürgősségi rendelet rögzíti majd, hogy az öregségi juttatás nem lehet nagyobb a nyugdíjas korábbi fizetésénél. Márpedig ez komoly érvágást jelentene, hiszen az ország 21 500 lejes (1 lej 83 forint) havi nettó fizetést kapó főügyésze a mostani nyugdíjazása esetén mintegy 26 600 lejes öregségi juttatást kapna, viszont a tervezett módosítások nyomán a jövőben legfeljebb 21 500-at.
Romániában a diplomaták, a parlamenti képviselők, a civil légiforgalmi dolgozók, a bírák, az ügyészek, a bíróságok, az ügyészségek kisegítő személyzete, a számvevőszék alkalmazottai, a hadsereg és a belügyminisztérium dolgozói jogosultak speciális nyugdíjra.
Az állami nyugdíjpénztár 2021 decemberében közzétett összesítése szerint 9680-an részesülnek különleges illetményben, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész, viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának az átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
Az országban hosszú ideje vita folyik a nem hozzájárulás-alapú, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján kiszámított illetmények megszüntetéséről, esetleg megadóztatásáról, ám
soha nem volt meg a kellő politikai akarat a probléma rendezésére, holott évente több milliárd lejjel terheli a költségvetést a speciális nyugdíjak ráfordítása.
A román alkotmánybíróság korábban a különnyugdíjak eltörlését, valamint a speciális juttatások progresszív megadóztatását is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította.
