A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) a jelenlegi nemzetközi, elsősorban Európát sújtó gazdasági-költségvetési válság megoldása érdekében szükségesnek tartja az szankciós politikájának felülvizsgálatát, ami elengedhetetlen az kiváltó okainak felszámolása és az mérséklése érdekében – közölte a testület csütörtökön.
A tanács állásfoglalásában hangsúlyozta: bízik benne, hogy a magyar kormány a 2020-ban kitört világjárványhoz hasonlóan az idén jelentkező európai energiaválság negatív hazai következményeit is hatásos kormányzati intézkedéscsomaggal fogja ellensúlyozni.
A hosszú távú alkalmazkodás, az egyirányú energiafüggőség csökkentése érdekében egyidejűleg meg kell kezdeni a magyar energiabeszerzés forrásainak diverzifikációját, illetve átfogó programot kell indítani az Európai Uniótól elérhető források maximális kihasználásával az átfogó nemzeti energiatakarékossági és a zöldátmenet felgyorsítását célzó programok révén – fejtették ki.
A tájékoztatás szerint a tanács egyetért azzal, hogy az energiapiaci feszültségek feloldásának optimális módja az lenne, ha az ukrán–orosz konfliktus békekötéssel, de legalább tartós fegyverszünettel érne véget. Ennek azonban a közeli jövőben nincs reális esélye – jelezték.
Az sem várható, hogy Oroszország feladja a gázszállítások területén idáig alkalmazott szállítási korlátozásait, sőt a Nemzetközi Energiaügynökség véleménye szerint a gázexport teljes felfüggesztése sem zárható ki
– tette hozzá az NGTT.
A tanács álláspontja szerint a kialakult helyzet rendkívül kedvezőtlenül érintette a magyar energiaellátást, ezen keresztül a magyar gazdaságot és a lakosság mindennapi életét is. Régóta nem tapasztalt mértékűvé vált az infláció, ami két fontos létfeltétel, az energia és az élelmiszerek árnövekedésének következményeként csúcsosodott ki.
A tanács fel kívánja hívni a figyelmet a kedvezőtlen folyamatokra, egyidejűleg az Európai Unió szankciós politikájának felülvizsgálatát és módosítását tartja szükségesnek, mivel ennek hatásai egyaránt érintik a magánembereket, a családokat, a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az állami intézményeket. Ezekre kell megfelelő intézkedéseket találni, hiszen az egész társadalmat érintő problémáról van szó – fogalmazott az NGTT.
A testület véleménye szerint azonban még a szankciók jelentős mérséklése esetén sem tűnik lehetségesnek a korábban Oroszországból beszerzett gázmennyiség leszállítása.
A tanács álláspontja szerint a szankciókat úgy kellene kalibrálni, hogy következményként ne szűküljön lényegesen a rendelkezésre álló kőolaj és földgáz mennyisége, ne emelkedjenek nagyot az energiaárak. A szankciókat nem szabad kiterjeszteni azokra az Európai Unió által fenntarthatónak minősített nukleáris energiatermeléshez szükséges árukra és szolgáltatásokra, amelyek elfojtanák a már meglévő atomerőművek tartós működését, továbbá ellehetetlenítenék a fenntartható nukleárisenergia-termelés növekedéséhez szükséges új reaktorok építését is.
Az állásfoglalás szerint a szankciós politika javasolt irányú újragondolása esetén is önáltatásnak tűnik annak a reménye, hogy kivezetésével a jelenlegi piaci gáz- és villamosenergia-árak azonnal megfeleződnének. Egyrészt azért, mert az energiaellátás területén korszakváltás szakaszában vagyunk, másrészt azért, mert Oroszország ugyan tett arra utalásokat, hogy a szankciók megszüntetése esetén növelné az Európába irányuló gázszállításokat, de sem erre, sem az árak csökkentésére semmilyen kikényszeríthető ígéret és biztosíték sincs – fogalmazott az NGTT.
Ezért abból lehet csak reálisan kiindulni, hogy Európa gázellátásában Oroszországnak a korábbi 40 százalékosról napjainkra 9 százalékosra csökkent részesedése fennmarad. Így elengedhetetlen új beszerzési források (például azerbajdzsáni, kazahsztáni és román) megnyílása, valamint a különböző összekötő gázvezetékek (például norvég–lengyel, a bolgár–görög és a spanyol–francia) megvalósítása – jelezte a tanács.
Az említett új lehetőségek azonban egyelőre nem tudják teljes mértékben pótolni a csökkenő orosz szállításokat. Ezért a következő hónapokban a piaci egyensúly működése elsősorban a téli időjárás alakulásának és a megtakarítási intézkedések sikerének a függvénye lesz, továbbá egyelőre a magas ár fennmaradásával kell számolni – tették hozzá.
Mindent meg kell tenni az Európai Tanács szeptember 30-án az energiaárak csökkentését célzó vészhelyzeti intézkedésekről hozott megállapodásának a végrehajtásáért, így különösen a magas energiaárak kezelését célzó tanácsi rendelet hazai átültetése, a bruttó villamosenergia-fogyasztás önkéntes, 10 százalékos általános csökkentése, a csúcsidőben történő villamosenergia-fogyasztás kötelező 5 százalékos mérséklése, továbbá az energiafelhasználás észszerűsítése érdekében – hangsúlyozta az NGTT.
