A francia Dallas – válaszút előtt a Dassault család

A franciaországi Bordeaux mellett, Mérignac városkában található egy szigorúan őrzött gyár. Itt készülnek a francia ipar gyöngyszemei: a Rafaele vadászgépek és a milliárdosok körében mostanában oly népszerű Falcon kisgépek. (Többek között Richard Bransonnak és Taylor Swiftnek is van ilyenje, de a Magyar Honvédség is beszerzett belőlük kettőt.) A repülőgépgyár a koronagyémántja Franciaország egyik leggazdagabb és legnagyobb befolyású családjának, a Dassault dinasztiának. Dassault-ék több mint száz éve dominálják a francia ipart, elévülhetetlen érdemeik vannak a modern Franciaország megformálásában. 

A Dassault család egyike a világ leggazdagabbjainak, a Bloomberg milliárdosainak listáján hárman is szerepelnek közülük összesen 24 milliárd dollár vagyonnal. 

Az örökösök azonban kritikus helyzetbe kerültek, kéne valakit találniuk, aki a birodalmat igazgatja az immár 85 éves Charles Edelstenne helyett. A Dassault-k befolyása ugyanis korántsem csak a légiiparra terjed ki: vannak érdekeltségeik a szoftveriparban, az ingatlanszektorban, van egy művészeti aukciósházuk, a tulajdonukban van az egyik legbefolyásosabb francia napilap, a Le Figaro, és mint minden rendes francia gazdag embernek, kiterjedt bortermelői kapacitásokkal is rendelkeznek.

Családi viszály

A harmadik-negyedik generációs örökösök közül nem emelkedett ki ez idáig egyetlen komolynak nevezhető szereplő sem, aki alkalmasnak látszana a birodalom vezetésére. Így kénytelenek Edelstenne után ismét egy külsőst választani a családi holding, a Groupe Industriel Marcel Dassault SAS élére. Edelstenne a saját jogán is milliárdos lett, miután hat évtizedet dolgozott együtt a buchenwaldi koncentrációs tábort túlélő Marcel Blochsal, aki később Dassault-ra változtatta a vezetéknevét. Marcel fia, Serge 2018-ban hunyt el, 93 éves korában, egyébként pont a családnak a párizsi Champs-Élysées-n lévő luxusirodájában. 

Utódjának Edelstenne-t nevezték ki, azzal a feltétellel, hogy 85 éves koráig maradhat hivatalban. A családi viszályok miatt azonban nem tudtak dűlőre jutni az utódlásban, így tavaly áprilisban megegyeztek abban, hogy két évvel meghosszabbítják a mandátumot, Charles 87 éves koráig maradhat. Ezzel valószínűleg nem is lesz gond, a család „barátai” szerint Edelstenne jó egészségnek örvend, aktív, energikus, rendszeresen eljár golfozni.

A váltást, az utód kijelölését az is indokolja, hogy bár a Dassault jól menedzselt cég, viszonylag alacsony kockázatot is vállal, viszont proaktívabb stratégiát kellene folytatnia – magyarul: ráférne egy kis modernizáció. A cég korábban pont erről, a kockázatvállalásról és az innovációról volt híres. Marcel Bloch egy új típusú repülőgép propellert talált fel, amelyet sikerrel alkalmaztak az első világháborúban. Ez volt a belépő ahhoz, hogy a harmincas évekre sikeres repülőgéptervező irodát építsen ki, ami megnyitotta az utat, hogy hadiipari beszállító legyen a második világháború kitörése idejére. 

Egy évvel később – túlélve a vészkorszakot – Dassault-ra változtatta nevét, az „assault” (támadás) szót franciásítva. Bátyja, Paul Bloch tábornokként szolgálta a francia ellenállást. 

Fia, Serge aki a legkiválóbb francia mérnökakadémián végzett, 1986-ban vette át a vállalatot, s tovább erősítette a család katonai, politikai és médiabefolyását. Polgármester és szenátor is volt, az ő nevéhez fűződik a Le Figaro megvásárlása, valamint egy jelentősebb befektetés a védelmi ipari Thales vállalatba, viszont nem volt mentes a botrányoktól sem, 2019-ben adócsalásért elítélték.

Szemben a politikával

Bárkit is választ a család Edelstenne utódjának, nem lesz könnyű dolga. A vezérigazgató vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik, van 6 százalék tulajdonrésze a Dassault Systemsben, a holdinghoz tartozó legértékesebb cégben, amelyet még Marcellel közösen alapítottak, miután 1981-ben meggyőzte őt, hogy válasszák külön a légiipari Dassault Aviationt. Ez utóbbi 40 százaléka van a család tulajdonában, a cég értéke 46 milliárd euró. Edelstenne vigigjárta a vállalati ranglétrát, elnyerte a család bizalmát, s kulcsszerepe volt abban, hogy a vállalat elkerülte az államosítást, amelyet a nyolcvanas években Francois Mitterrand elnök szorgalmazott erősen. Túlélték azt is, amikor Jacques Chirac a cég átszervezését kezdeményezte – szintén az állami befolyás növelés érdekében. 

Serge-nek négy gyermeke született, közülük egy 2021-ben egy tragikus helikopter-balesetben meghalt. Az ő lánya, valamint Serge még életben lévő három gyermeke dönt a cégvezetésről – szoros együttműködésben egy, még Serge által létrehozott felügyelőbizottsággal, amelynek tagja például Alain Lambert korábbi pénzügyminiszter. 

Viszont kénytelenek konszenzusra jutni. A francia sajtó a legvalószínűbb befutókként emlegeti a 65 éves Bernard Charles-t, a Dassault Systems vezérizgatóját, valamint a 62 éves Eric Trappier-t, aki a Dassault Aviationt vezeti. Charles a legjobban fizetett csúcsmenedzser a francia tőzsdeindex, a CAC 40 kosarába tartozó cégek közül. A nevéhez olyan projektek fűződnek, mint példul a Rafaele harci gépek sikeres eladása Egyiptomnak, Indiának, vagy az Egyesült Arab Emírségeknek. A gépet már 2004-től alkalmazza a francia légierő, viszont csak 2015-ben sikerült elpasszolni a nemzetközi piacon. Trappier ázsióját az is növeli, hogy tavaly beleállt egy nagyon kemény meccsbe az Airbusszal arról, hogy melyik cég is legyen a jövő európai vezető harcigép-gyártója.