Az idő kereke nehezen visszaforgatható, a közhely igazságára példát nyújtottak a horvát kereskedők és szolgáltatók, akiknek a kormányzat ismétlődő fenyegetőzése ellenére nem nagyon akaródzik visszaállítani a tavalyi árakat az euró január 1-jei bevezetését ürügyként használva végrehajtott bődületes áremelések után. Pedig Andrej Plenkovic kormányfő a pénteket szabta határidőként, irgalmatlan büntetőintézkedéseket helyezve kilátásba.

Horvát pékség
Fotó: Shutterstock

A horvát hírportáloknak múlt hétfő óta állandó témája a drágítás, illetve a a kormány ígéretei, hogy visszafordítják.

Nem arról van szó, hogy ez euró be- és a kuna kivezetésekor a kereskedők és szolgáltatók egyszerűen csak figyelmen kívül hagyták a kerekítés matematikai szabályait, ami maximum pár százalékos áremelkedést okozhatott volna: még 80 százalékos drágulásra is volt példa. 

Jöhet a szankciós adóemelés?

Mindez megkeserítette azt, aminek a kormány- és uniós hivatalnokok szerint édes ünnepnek kellett volna lennie: a belépést az euróövezetbe. A horvát hatóságokhoz dől a panasz, külföldön a híreket olvasva a horvátokon gúnyolódnak, és az eurószkeptikusok őket emlegetik példaként az egységes valuta hátrányaira.

Úgy tűnik, a miniszterelnök tegnapi újabb fenyegetésére és a korábbiakra is fittyet hánynak a drágítók, mert nem történt széles körben árcsökkentés – írta szerdán az Index.hr. 

Az sem világos, mi lehet a szankció.

Plenkovic három eshetőséget említett: jogi előírást egy korábbi időszak árszintjéhez való visszatérésre, támogatások megszüntetését, illetve az adóemelést. A múlt héten a kormány azt helyezte kilátásba, hogy minden létező hatóságot ráküldenek a drágítókra.

A jelenlegi helyzet a kormánynak azért is nagyon kényelmetlen, mert egyik büszkesége, hogy a novemberben 13,5 százalékon mért éves az egyik legalacsonyabb a régióban. Ha a mostani áremelések benne maradnak a rendszerben, az durva meglepetést okozhat a januári adatokban.

Zágráb, 2022. december 22.2022. december 14-i kép egy új euróérméről, amelyen Nikola Tesla feltaláló arcmása látható a horvát jegybank zágrábi székházában. A kunát kivezetik, Horvátország új hivatalos pénzneme 2023-tól az euró. Horvátoszágban kezdetben 1,2 millió, 33 darab euróérmét tartalmazó csomagot bocsátanak rendelkezésre, a száz kunára becserélhető „kezdőcsomag” összesen 13,28 euró értékű érmét tartalmaz. Euróval hivatalosan csak januártól lehet fizetni, a kuna január első két hetében még hivatalos fizetőeszköznek számít.
Fotó: Armin Durgut / MTI / EPA

A legkiválóbb módszer álcázni a drágítást

A drágítás az euró bevezetésekor nem új, máshol is történt ilyen, például Ausztriában vagy Szlovéniában, sőt az internetes hírkommentelők még arra is emlékeztetnek, hogy Németországban is. A horvátok azonban – ha így marad – joggal pályázhatnak a rekorder címére, mivel a mostani devizakonverzióval álcázott áremelések egy olyan időszakban érkeztek, amikor az európai kereskedők és szolgáltatók amúgy is rákaptak a drágítás ízére. 

Az áremelést a legjobb valamire ráfogni, netán álcázni. A horvát Jutarnji List például arra emlékeztet, hogy már az eurókonverziós botrány előtt is nagy előszeretettel alkalmazták a horvát kereskedők a drágítás egy másik álcázott fajtáját, a zsugorflációt, amiről a Világgazdaság is visszatérően írt, például a németeknél a világhírű gumimaci felfedezése után pont száz évvel a gyártó tavaly elkezdett kevesebbet tenni a cukorból a klasszikus Goldbären zacskóba. 

A zágrábi lap a lenti videón mutat be néhány „összezsugorodott” hazai árusítású terméket. Nyugodtan nézheti az is, aki nem tud horvátul, a képek alapján azonnal megérti, miről van szó. A vásárlók a polcon azonban természetesen mindezt nem láthatták.