Ellenőrök hadát küldi a horvát kormány az euró bevezetésén nyerészkedőkre

Még az eddigieknél is keményebben rádörrentek a csütörtöki horvát kormányülésen azokra, akik az euró január 1-jei bevezetését az árak drasztikus feltolására használták ki. Mindenféle létező hatóságot ráküldenek azokra, akik nem állítják vissza a tavalyi árakat, az adó- ás vámfelügyelőktől a minisztériumokon keresztül a nemzeti bankig.

A hatóságokhoz panaszok özöne zúdult a kereskedők és szolgáltatók új céduláira és jegyzékeire került, borsosabbá vált árak miatt, a horvát lapok pedig egymással versengve szedték össze a listákat a kirívó esetekkel. Nem 1-2 százalékokról van szó a kuna átváltásakor törént kerekítés miatt, a vendéglátásban még 80 százalékos drágításra is volt példa.

– ígérte Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormány ülésén.

Korábban arról is volt szó, hogy esetleg feketelistát készítenek az árakat indokolatlanul feltornászókról, ám ez a kormányülésről szóló beszámolókban, amelyeket a Világgazdaság látott, most nem merült fel.

A horvát kormány már csak azért is dühös, mert a büszkeségeik közt emlegetik – Plenkovic  is elismételte –, hogy a régióban a szlovénokon kívül náluk a legalacsonyabb az infláció: novemberben 13,5 százalékot mértek. A mértéktelen januári drágítások erre rendesen rápakolhatnak.

A következő időszakban minden érintett hatóságot arra állítanak rá, hogy feltárják a tisztességtelen gyakorlatokat – mondta a miniszterelnök. 

– zárta prezentációját.

A kormányülésen Davor Filipovic gazdasági miniszter is elmondta, hogy elvárják a december 31-i árak visszaállítását, ezt ellenőrizni is fogják a kiskereskedelemtől a szolgáltatásokon keresztül az élelmiszertermékig, és a hatóságok ennek érdekében fokozott vizsgálatokba kezdenek.

Amit eddig találtak, az kiábrándító. Az ellenőrzésekért felelős központi hatóság tavalyi nyolcezer ellenőrzésének 21 százalékában bukkant a szabályok megsértésére, az elmúlt két nap alatt végrehajtott 306 ellenőrzés során ez az arány 31 százalékra szökött fel – közölte az Index.hr cikke szerint Andrija Mikulic, a szervezet elnöke.

A vizsgálatok megállapították, hogy jogosak a bejelentések az áremelésekről, az üzletekben 3-19 százalékos drágítást tapasztaltak, például a csokoládéra, a péktermékekre, a sörre, a kávéra és egyebekre. A vendéglátásban 10-80 százalékos áremeléseket láttak.

– mondta a hivatalnok.

Kérdéses természetesen, mit tehetnek és meddig mehetnek el a hatóságok egy szabadpiaci rendszerben, ahol – a magyar mintára – csak az üzemanyagokra és bizonyos élelmiszerekre vezettek be tavaly árstopot. 

Ha ráijesztéssel vagy netán jogi eszközökkel sikerül is a nyerészkedőket a kuna-euró konverzió felülvizsgálatára bírni, még akkor sem garantálja semmi, hogy később nem emelnek újra árat. Persze, az nehezebb lenne, mint „ráakasztani” és kevésbé észrevehetővé tenni a drágítást az euróátváltásra.

Az „igazság első pillanata” azt tekintve, milyen azonnali eredménnyel járt a kormányzati rádörrenés, illetve milyennel nem, a januári inflációs adatok közlésekor köszönt be a jövő hónapban.

A horvát drágulásról és az ellene hozott intézkedésekről szóló híreket honfitársaink is élénk érdeklődéssel követik, hiszen Horvátország a legnépszerűbb külföldi célpontok közé tartozik a magyar turistáknál.

Az euró árfolyama jelen pillanatban pontosan ott van, mint tavaly nyáron tipikusan volt, azaz ezen a fronton nem fenyegetné nagy veszély a Horvátországba utazó magyarok pénztárcáját. A drágítás azonban már nekik is, más országokból érkezőkhöz hasonlóan, húsba vágó lehet.