Hiába olcsó az orosz olaj, Szaúd-Arábia maradt Kína legnagyobb beszállítója
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vártnál gyengébb belföldi kereslet és a diszkontáron kapható orosz olaj ellenére lényegében nem változott a Szaúd-Arábia által Kínába exportált olaj mennyisége tavaly 2021-hez képest – derül ki az ország vámhivatalának pénteken közzétett jelentéséből.
Miután az állami tulajdonú olajfinomítók a hosszú távú szerződéseket betartva továbbra is vásárolták a szaúdi olajat, abból 87,49 millió tonna, vagyis napi 1,75 millió hordó érkezett a közel-keleti monarchiából Kínába. Ez a mennyiség az idén újra növekedésnek indulhat Hszi Csin-ping decemberi rijádi látogatása után. Ezen a találkozón arról is szó esett, hogy a jövőben Peking jüanban fizetne az energiahordozóért.
Ugyanakkor az orosz szállítások jelentőségének növekedését jelzi, hogy Moszkva megőrizte második helyét a Kínába szállítók listáján, miután 2022-ben 8 százalékkal több olajat exportált az ázsiai országba, mint 2021-ben.
Tavaly így 86,25 millió tonna, vagyis napi 1,72 millió hordó orosz olaj érkezett Kínába, ám a decemberi adatok ennél gyengébbek, hiszen az év utolsó hónapban 6,47 millió tonnát (napi 1,7 millió hordó) tett ki az orosz eredetű kínai import, ami visszaesés a 2021-es napi 1,7 millióhoz képest. A decemberi csökkenés fő oka az állami tulajdonú finomítók vásárlásainak visszaesése, ám a független vállalkozások továbbra is igyekeztek kihasználni az orosz olaj olcsóságát, nem törődve a december elején életbe lépett európai szankciókkal.
Az adatok rávilágítanak a „malajziai” import duplázódására is,
ezek szerint 35,68 millió tonna olaj érkezett onnan Kínába. A probléma ezzel csupán annyi, hogy 1965 óta Malajzia csak egyszer, 2004-ben termelt ennyi olajat a BP adatai szerint, míg a 2021-ről szóló legfrissebb adat 25,9 millió tonnás termelést jelez. Az eset hátterében az áll, hogy a délkelet-ázsiai ország az utolsó megálló a szankciók alatt álló Iránból és Venezuelából érkező olaj útjában Kína előtt, így lehetséges ezen szállítmányok eredetének eltitkolása.
Ennek megfelelően a hivatalos adatok szerint Venezuelából egyáltalán nem érkezett olaj Kínába 2022-ben, míg az iráni import mindössze 780 392 tonnát tett ki, noha Peking vásárolja a legtöbb olajat a perzsa országól. A Vortexa nevű, hajók mozgását követő vállalkozás szerint decemberben rekordmennyiségű, napi 1,2 millió hordó iráni olaj talált gazdára Kínában, 130 százalékkal több, mint a megelőző évben.
A változatlan szaúdi, a növekvő orosz és „maláj” szállítások mellett veszteseknek is kellett lenniük, és ezt az amerikai olajipar szenvedte el, miután tavaly 7,89 millió tonna olajat vittek Kínába, 31 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben – írja a Reuters.
