Kína tavaly decemberben napi 1,2 millió hordó iráni olajat importált, ez 130 százalékkal több 2021 azonos hónapjához képest. Peking 2019 óta nem vásárolt ennyi energiahordozót a közel-keleti országtól – derül ki a tartályhajók nyomon követésével foglalkozó vállalat, a Vortexa jelentéséből.

Fotó: AFP

Ehhez hozzá kell tenni, hogy sem Peking, sem Teherán nem közöl adatokat, így a Vortexa műholdak és kikötők megfigyelése alapján végzi becslését. Egy másik elemzőcég, az SVB International szerint a perzsa állam napi 1,1 millió hordó olajat exportált 2022 decemberében, szinte kizárólag Kínába.

Teherán a szankciók kijátszása miatt dokumentumokat hamisít, és a Kínába irányuló exportjának nagy részét más országokból származó nyersolajnak címkézi fel. A nyugati büntetőintézkedések miatt Irán kénytelen árengedményeket adni az energiahordozóra, bár a diszkont mértéke nem ismert, mivel egyik fél sem közöl részleteket. Az elemzők tudni vélik, hogy a közel-keleti ország olaját Santung tartományban független finomítókban dolgozzák fel – írja a Reuters.

Ugyanakkor van olyan ország is, ahová kevesebb iráni olaj érkezett: Szíria.

Teherán tavaly decemberben közölte Damaszkusszal, hogy előre kell fizetnie az energiahordozóért, és nem biztosít több hitelt, az eddigi hordónkénti 30 dolláros kedvezményes ár helyett pedig több mint 70 dollárt kell fizetnie. Ennek következtében december közepén indult az eddigi utolsó iráni szállítmány az arab országba, a következő tartályhajó pedig csak március elején fut ki. 

A szír kormányt a polgárháború kitörése után Irán és Oroszország támogatja, előbbi síita milíciákat szponzorált, szárazföldi egységeket és fegyvereket küldött, valamint kedvezményes olajszállításokkal segítette Damaszkuszt – írja a The Wall Street Journal.

Moszkva pedig légicsapásokat mért a szíriai ellenzéki erőkre, valamint szintén fegyverekkel és energiahordozókkal segítette szövetségesét. Ennek köszönhetően Bassár el-Aszad az ország nagy részét ismét uralma alá hajtotta, viszont az északkeleti olajmezők nagy részét a kurdok ellenőrzik, ahonnan a szállítások a török hadsereg csapásai miatt akadoznak.

Szíria olajszükségletének több mint a felét Irán elégíti ki, így kiesésük a polgárháború kezdete óta a legnagyobb üzemanyaghiánnyal fenyeget már most is.

Beszámolók szerint a fővárosiak órákig állnak sorba a benzinkutaknál, ha szerencséjük van, jut nekik valamennyi üzemanyag. A szállítási költségek megugrottak, ami pörgeti az inflációt. A kormány a múlt hónapban több napra bezárt közigazgatási hivatalokat, hogy energiát takarítson meg, míg a gyárak kénytelenek szüneteltetni a termelést. A szíriai háztartások hagyományosan tüzelőolajjal fűtenek – amikor kell –, de a hiány miatt most sokan fát és pisztáciahéjat égetnek.

A két ország külügyminisztere nem reagált a megkeresésekre, viszont az iráni olaj-, gáz- és petrolkémiai termékek exportálói szövetségének elnöke szerint a perzsa állam nyomás alatt áll, így nincs racionális okuk Szíriába szállítani kedvezményes áron. Damaszkusz most Moszkvához sem tud fordulni, mivel Oroszország az ukrajnai háborúval van elfoglalva, ellenben a közel-keleti arab országoktól tud importálni. Erre egyébként jó esélye van, mivel a török és az arab vezetők megjegyzései alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy az Arab Liga szép lassan rehabilitálja Aszadot és rendszerét.

A kínaiak nemcsak veszik, hanem viszik is az olcsó orosz olajat

Kínai szupertankerek viszik Ázsiába a jócskán az árplafon alatt vásárolt orosz olajat. Az idén a teljes uráli olajexport egytizedét várhatóan a kínai hajók szállítják majd a célállomásukra.