Oroszország vasúti teherszállítási útvonal középpontjában áll, így napjainkban is az ottani vasúttársaság szállítja Kínából Európába a fegyverrendszerek gyártásához nélkülözhetetlen fémeket, mikrocsipeket, elektronikai eszközöket, legalábbis egy részüket.
A Bloomberg adatai szerint tavaly az első kilenc hónapban 36 074 tonnára nőtt az Oroszországon keresztül vasúton szállított kínai ritkaföldfémek mennyisége, ami több mint duplája a 2021-esnek. Az importált ritkaföldfémek értéke pedig ötödével, 377 millió euróra nőtt szeptemberig.
Megdöbbentő, hogy a szankciók ellenére ez az útvonal továbbra is működik. Ugyanakkor rámutat arra, hogy milyen mértékben függ Európa ipara a kínai ritkaföldfémektől.
– mondta Michael Wurmser, a Norge Mining Ltd. alapítója. A bányászcég egyébként valamelyest enyhíthet a helyzeten. Ugyanis mostanában tárnak fel két vanádium- és titánlelőhelyet Norvégiában, amik segíthetnek csökkenteni a függést Ázsiától.
Wurmser aggodalma teljesen érthető.
Beszédes adat, hogy Kína szállítja az Európában használt ritkaföldfémek több mint 90 százalékát.
A legnagyobb kereslet a volfrám és a lantán iránt mutatkozik, amit a Thales Air Defense és a Rheinmetall AG is páncéltörők gyártásához használ.
Kézenfekvőnek tűnik, de mégsem tekinthető alternatívának a tengeri szállítás, ugyanis míg a kínai Vuhanból 16 nap alatt ér Duisburgba egy szerelvény, az óceánon ez nagyjából egy hónap.
Nem teljesen új a világtörténelemben, hogy ellenfeleken keresztül vezetnek fontos ellátási láncok útvonalai. Rafael Loss, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának katonai kereskedelmi elemzője szerint Japán a második világháború alatt amerikai fémhulladékokat használt fel haditengerészetének felszereléséhez. Illetve a hidegháború idején a Szovjetunióban kitermelt fémből építették ki a Moszkva elpusztítását célzó rakétarendszereket. Ami viszont új elem Loss szerint, hogy a gazdasági kényszerítő intézkedések egyre hangsúlyosabbá váltak, és mára jóformán a hadviselés részét képezik.
