Németországban az egész országot behálózó, közel 12 000 kilométeres autópálya-hálózat, azaz az autobahn, ahol szabadon száguldhatnak az Audik, Mercedesek és BMW-k, a nemzeti mitológia szerves részét képezi.

 

Az átlagos külföldi sofőr számára, aki mondjuk 120 kilométeres sebességgel halad az autobahnon, totálisan borzongató élmény, amikor valaki bal felől elszáguld mellette, majd olyan tempóban tűnik el előle, mintha ő maga legfeljebb egy fűnyírót vezetne.

A németek évtizedek óta élvezik a korlátlan sebesség mámorát precíziósan megtervezett prémium- és luxusautóikkal, csakhogy az éghajlati válság következtében most újra kell gondolniuk az autópályához fűződő viszonyukat.

A CNN által idézett szakértők szerint ugyanis Németország közlekedési ágazatának szén-dioxid-kibocsátása túlnyomórészt a személygépkocsiknak és a teherautóknak tudható be, és minél gyorsabban hajtanak, annál nagyobb a kibocsátás.

Mégis, akkor mi értelme van az új négy- vagy ötsávos utaknak egy olyan korszakban, amikor az új gáz- és dízelüzemű autók forgalomba helyezését az EU parlamentje 2035-től betiltotta, kérdezhetnénk.

Természetesen az elektromos járműveknek (EV) is jó utakra van szükségük, de mivel a teljesítményük és végsebességük gyakran kisebb, kevesebb szupersztrádát igényelnek, és persze több töltőállomást a jól karbantartott utakon.

A jelenlegi korlátozott források mellett Németországban égető kérdéssé vált, hogy az új és szélesebb autópályákra szánt több tízmilliárd euró nem hasznosulna-e jobban, ha holland mintára kerékpárutak építésére, vagy egy jobb nagysebességű vasúti hálózat építésére fordítanák.

Az azon van, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, Németország pedig további 10 százalékkal akarja ezt überelni.

Az EU közlekedési szektora azonban évek óta folyamatosan növeli a szennyezést, amit csak a világjárvány lassított le átmenetileg.

 Németországban a tendencia még rosszabb: 

1990 és 2022 között a közlekedés részesedése a nemzeti CO2-lábnyomban csaknem 50 százalékkal nőtt. Míg minden más ágazatban, beleértve az ipart is, csökkent a kibocsátás.

Az uniós országok közül Németországban közlekedik a legtöbb, közel 49 millió autó, és bár az elektromos járművek eladásai szárnyalnak, a kormányzat álma, hogy 2030-ra 15 millió regisztrált, akkumulátoros jármű fusson a német utakon nagyon messze esik a valóságtól.

Ezért a Nemzetközi Energiaügynökség folyamatosan sürgeti Berlint, hogy haladéktalanul kezdjen fenntartható közlekedési forradalomba. Az EU Zöld Megállapodásának értelmében 2050-re ugyanis Európa lesz a világ első szén-dioxid-semleges kontinense. Az EU Bizottsága pedig éppen ezért februárban javasolta, hogy az új városi buszok esetében 2030-ra nullás kibocsátási célt, az új teherautók esetében pedig 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést írjanak elő.

A más téren olyan legendásan engedelmes Németország mindazonáltal ez egyszer megmakacsolta magát, és húzza az időt, mivel a nagyhatalmú autógyártók és befolyásos lobbijuk szilárdan kiállnak a sebesség hívei mellett.

Az autólobbit erősítő liberális Szabad Demokrata Párt, amely részt vesz a kormánykoalícióban is, szavakban ugyan kiáll a vonatok, a kerékpárok és az elektromos mobilitás mellett, ám foggal-körömmel harcol a távolsági autós ingázók támogatásának csökkentése, valamint az ellen, hogy az autópályák helyett inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokat támogassák az állami és közösségi milliárdokkal.

A jelen pillanatban is Németországban 6 helyen, köztük Berlinben, éppen új autópálya-szakaszokat terveznek vagy már építenek.

A Szabad Demokraták pedig azzal az érvvel védik az építkezéseket, hogy ha több autópálya üzemelne, enyhülnének a forgalmi dugók, amelyek egyrészt roppant dühítik a lakosságot, másfelől fokozzák a közlekedés környezetszennyezését.

Képtelenség - reagál Urs Maier, a berlini Agora Verkehrswende agytröszt mobilitási szakértője. 

A tanulmányok és a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy minél több utat aszfaltozunk le, annál nagyobb lesz a forgalom. Kezdetben könnyebbé és vonzóbbá teszi a fejlesztés a vezetést, de rövid időn belül ugyanazok a dugók alakulnak ki, mint korábban, csak több sávon

- mondta.

A környezetvédők ezért ragaszkodnak hozzá, hogy a forgalmat a közútról a sínekre kell terelni, hiszen a német távolsági vonatok nagyrészt villamosítottak, és kevesebb mint negyedannyi káros anyagot juttatnak a környezetbe, mint az autók.

Németország vasúthálózatát azonban - amely egykor szintén a nemzeti büszkeség forrása volt - a 2005 és 2021 közötti, Angela Merkel vezette különböző kormányok alatt a CNN szerint teljesen elhanyagolták. Az alulfinanszírozottság miatt elszaporodtak a késések, ami érthető módon felbőszítette az utasokat.

Nyáron mindenesetre az új szövetségi kormány elrendelte a havi 9 eurós, egész Németországra, azaz a Balti-tengertől az Alpokig minden buszra, metróra és regionális vonatra érvényes bérlet kiadását. 

A bérlet átütő sikert aratott, legalábbis az eladásokat tekintve: összesen 52 millió darabot kapkodtak el belőle.

Mégis, bár sokkal többen utaztak a zsúfolt vonatokon, ez nem azt jelenti, hogy az autójukat és az autópályát imádó németeknek hátat kellene fordítaniuk szeretett kultusztárgyaiknak. A belsőégésű motorok kivezetése nem lehetetleníti el sem a közúti utazást, sem az autópályát.
Németországban országszerte mintegy 70 000 töltőállomás áll rendelkezésre az elektromos járművek számára, amit a következő évtizedben 1 millióra növelnének.

Alternatíva tehát van, most már csak az a kérdés, mit szólnak mindehhez az országot működtető, jelenleg még robbanómotoros autócsodáikkal az autobahnon száguldozó, hétköznapi németek.

Sosem látott mértékű autópálya-felújítás kezdődik tavasszal – VG Podcast

Az M1-es, az M3-as és az M7-es vonalon lesznek majd a munkálatok.