Sorsfordító pillanat: a Mercedes Szerbiában építhet akkugyárat, de az EU súlyos árat kér érte

Túlzás nélkül rendkívüli hírek jelentek ma meg a szerb sajtóban. A Demostat – amely egyben egy kutatóközpont és egy médiavállalat Szerbiában – diplomáciai értesülésekre hivatkozva arról írt, hogy a német Mercedes-Benz csoport, a brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat, egy uniós bank és a szerb kormány tárgyalásokat folytat egy szerbiai elektromosautó-gyár építéséről.

A projekt súlyát jól mutatja, hogy 

Ugyanakkor ennek megkérik a politikai árát a szerb kabinettel tárgyaló felek: az egyik feltétele a gyár létesítésének Koszovó államiságának kvázi elismerése, a másik pedig, hogy Szerbia csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezt némiképp finomabban fogalmazza meg a Demostat. Szerintük arról van szó, hogy a beruházás attól is függ, hogy a szerb kormány milyen külpolitikai irányultságot képvisel az elkövetkező időszakban. Ezalatt pedig azt érti, hogy Szerbiának igazodnia kell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához – végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetéséhez –, illetve hogy konstruktívnak kell lennie a Pristinával folytatott tárgyalásokon, és el kell fogadnia a Koszovóról szóló európai tervet. Ez két nagyon súlyos kikötés, elsőre meglehetősen valószínűtlennek is tűnik, hogy a szerb kormány belemegy.

Mindenesetre az értesülés szerint a tárgyalások egyre közelebb kerülnek a végleges megállapodáshoz. A lehetséges szerbiai üzemben gyártott autókat lítiumakkumulátorokkal szerelik, ez pedig azért kardinális, mert ehhez az alapanyagot a Rio Tinto bányászhatja majd Szerbiában – ha sikerül nyélbe ütni a szerb lítiummezők termelési engedélyét. Ez a történet régre nyúlik vissza, alapvetően a Jadar bánya ügyét takarja. A nevét a jadar ásványról kapta, amely a világon egyedül itt fellelhető. Ez egy javasolt bányászati terület, a felmérések szerint a világ legnagyobb lítiumlelőhelye, de bórt is gazdagon tartalmaz. Mintegy 200 millió tonna lítiumot és bórt rejtő érc fejthető ki a következő ötven évben, a mennyiség a világ lítiumkeresletének 10 százalékát fedezné. A Rio Tintóval már 2017-ben egyezséget kötött a szerb kabinet a feladatra, csakhogy a cég és a termelés ellen heves civil ellenállás tört ki. A vállalat hiába fektetett be több mint 200 millió dollárt, 2022 januárjában a szerb kormány törölte a projektet.

Csakhogy most a Demostat szerint mégis esélye nyílik a Rio Tintónak. A cég maga sem tett le a Jadar bányáról, Aleksandar Vucic szerb elnök ráadásul minden alkalmat megragad annak hangsúlyozására, hogy elégedetlen azzal, ahogy Szerbiában felhagytak a lítiumbányászattal és a Rio Tinóval való együttműködéssel. A Rio Tinto egyébként az uniós bankoknál is jól fekszik, már 2015-ben együttműködött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a mongóliai rézbányák kapcsán. Szerbia ugyanakkor világossá tette: csak akkor megy bele a Jadar-projektbe, ha létrejön egy akkumulátorgyár és egy elektromosautó-gyár az országban. Itt jön képbe a Mercedes. „A német óriáscég döntése, hogy gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, a Nyugat felé. A Mercedes érkezése erős üzenetet küldene más nagy globális befektetőknek Szerbiáról, hogy az ország biztonságos befektetési célpont” – véli a Demostat.