Törökország leállította az iraki félautonóm kurdisztáni régió olajexportját, miután egy választott bírósági ítélet megállapította, hogy Ankara szerződést szegett, amikor a bagdadi kormány beleegyezése nélkül engedélyezte Kurdisztánnak az olajszállítást.
Mivel pedig az olajkereskedelmi cégek előzetesen megfinanszírozták a Földközi-tenger partján fekvő törökországi Ceyhan kikötőjébe irányuló napi 450 ezer hordónyi olajkivitelt, amit Kurdisztán eddig magával a szállítással törlesztett, a kereskedők – köztük például a globális piacvezető Vitol és kisebb riválisa, a Petraco – most futhatnak a pénzük után.
Ráadásul a kereskedelmi cégek korábban nem állapodtak meg Kurdisztánnal alternatív fizetési módról – értesült piaci forrásokból a Reuters.
Mind a Vitolnak, mind a Petracónak állítólag nagyjából 800 millió dollárja ragadt bent, míg Kurdisztán teljes tartozása mintegy 6 milliárd dollárra tehető.
A bírósági döntést követően a kurdisztáni kormány közölte, hogy egy küldöttség hamarosan Bagdadba látogat, hogy a megoldásról tárgyaljon. Az iraki kormány szóvivője pedig, bár nem kívánta kommentálni az ügyet, annyit megjegyzett, hogy a kabinet áttörést kíván elérni az olajexport kérdésében.
A felfüggesztés miatt emelkedett az olaj jegyzése a globális olajpiacon, lévén a kurdisztáni kivitel a globális olajkínálat mintegy fél százalékát teszi ki, és különösen jelentős beszerzési forrás a földközi-tengeri finomítók számára.
Néhány olajipari cég a héten már meg is kezdte a termelés leállítását.
Az elmúlt évtizedben Kurdisztán a kereskedelmi cégek több milliárd dolláros hiteléből egy Törökországba tartó új csővezetéken Bagdadot megkerülve pörgette fel olajkivitelét, ám most visszaütött, hogy a 2017-ben megtartott függetlenségi népszavazás elsöprő sikere dacára – a Reuters szerint az Egyesült Államok és Irán beavatkozása miatt – nem sikerült a teljes függetlenséget kivívnia.
A referendumon 72 százalékos részvétel mellett a jogosultak 93 százaléka voksolt a függetlenségre.
Az iraki olajminisztériumhoz közel álló körök szerint Bagdad a jövőben a SOMO állami cégen keresztül exportálná az olajat, az ebből származó bevételek pedig egy olyan bankszámlára folynának be, amely felett a kurd kormány rendelkezne, ám Bagdad felügyelete mellett. A terv szerint az ide érkező összegek több célt szolgálnának, köztük az adósságtörlesztést is.
Kormányunk számára nem prioritás, hogy több milliárd dollárt fizessen olyan tranzakciókra, amelyekről nem is tudunk, vagy amelyekben nem vettünk részt
– mondta a hírügynökségnek a minisztérium egyik tanácsadója.
Irak, az OPEC második legnagyobb kitermelője, olajának oroszlánrészét az ország déli részén fekvő kikötőkből exportálja.
Így úszott el az olajtermelő ország jövője, Szaúd-Arábia fellélegezhetIrak végleg búcsút inthet ambiciózus célkitűzésének. |
