BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így úszott el az olajtermelő ország jövője, Szaúd-Arábia fellélegezhet

Húsz évvel azt követően, hogy Irakot az Egyesült Államok megszállta, az ország olajtermelése még mindig a napi 4,5 millió hordó körüli szinten rostokol, és mivel az időközben meghirdetett globális energetikai átállás is megkezdődött, valószínűleg már sohasem érheti el korábban meghirdetett célját, Szaúd-Arábia utolérését.

Irak olajtermelése a következő öt évben az elemzők szerint a vezetésen belüli csatározások, a bürokratikus fejetlenség, valamint a globális piaci kereslet csökkenése következtében maximum negyedével nőhet, azaz az ország végleg búcsút inthet 20 évvel ezelőtt hatalmas ambícióval kitűzött céljának, hogy utoléri Szaúd-Arábiát, az OPEC vezető olajtermelőjét.

Fotó: Mohammed Sawaf

Pedig az amerikai invázió, majd az al-Kaida borzalmai és az évekig tartó totális zűrzavar ellenére 2016-ig dinamikusan nőtt a felszínre hozott fekete arany mennyisége, lévén 

az öböl menti ország kormánya 2009-ben megnyitotta az ágazatot a nemzetközi olajvállalatok előtt, amelyek sorra újították fel a legnagyobb olajmezőket.

Később azonban a belső viszályok és az állandó kormányválságok árnyékában erőre kapó bürokrácia machinációi megtették a magukét, és napi 5 millió hordón (bpd) stagnál a kőolajkészletekben - Szaúd-Arábiához hasonlóan - rendkívül gazdag ország kitermelési kapacitása.

Ráadásul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) alapító tagjaként Irak – a szervezet kínálatszűkítő politikáját követve – korlátozta tényleges kitermelését, így az 2016 óta 4,5 millió bpd-n rostokol. Az idén azonban még ezt a szintet sem érheti el, az olajkartell által elhatározott termeléscsökkentés keretében ugyanis mindössze egy napi 4,43 millió hordós kvótát alkudott ki Iraknak a bagdadi kormány.

Így aztán aligha meglepő, hogy például Iman Nasseri, az FGE globális olajipari tanácsadó cég közel-keleti ügyvezető igazgatója szerint 

a kapacitás 2028-ra 6,3 millió bpd-nél érheti el csúcspontját, majd némi tetőzést követően a globális energetikai átállás nyomán visszaeső kereslet hatására csökkenésnek indul.

Ez pedig nem csupán Szaúd-Arábia 12 millió bpd-s termelésétől, hanem az előző kormány által jócskán mérsékelt 2027-es célkitűzéstől, azaz a napi 7-8 millió hordós szinttől is messze került.

Úgy gondoljuk, hogy Irak kitermelési célját nehéz – ha nem lehetetlen – lesz elérni

– tette hozzá Nasseri.

Ha lehet, még borúlátóbban ítéli meg a helyzetet az ágazatban működő másik jelentős elemzőcég, a norvég Rystad Energy, amely szerint Irak olajkitermelése 2027-ig legfeljebb 5,5 millió bpd-re nőhet, mivel a midstream tevékenység – feldolgozás, tárolás, szállítás – bővülése korlátozott, illetve a termelés növeléséhez szükséges kulcsfontosságú projektek is elakadtak.

Visszaköszönnek tehát a régi problémák, az egymást követő kormányok például nem írták ki az eredetileg 2018-ra tervezett projekteket. A korábban felkínált tizenegy olaj- és gázblokkból végül hat szerződést kötöttek meg az idén februárban, ami legalább végre némi elmozdulást jelez.

A kedvezményezettek amúgy nem a nemzetközi olajcégek, hanem az egyesült arab emírségekbeli Crescent Petroleum és két kínai vállalat voltak, ám Abdel-Gáni olajminiszter döntése, hogy négy hónappal kinevezése után megkötötte az üzleteket, mindenképpen elszántságot mutat.

A problémákat azonban híven jelzi az a nagyszabású tengervízkezelési projekt, amely a déli olajmezők termelésének vízbefecskendezés segítségével való növeléséhez szükséges, és több mint egy évtizede elakadt a szerződéskötési feltételekről folytatott alkudozás miatt.

A TotalEnergies francia olajipari nagyvállalat, amely egy 27 milliárd dolláros átfogó projekt keretében vállalná a munkát, a Reutersszel közölte, hogy a nézeteltérések egyelőre feloldhatatlannak tűnnek.

Irak nem az a hely, ahol kockázatmentesen lehet befektetni

– jegyezte meg Patrick Pouyanne vezérigazgató.
 

Irak olajtermelése javított
 


A Rystad adatai szerint a tengervízprojekt révén öt iraki mező termelését 2 millió bpd-vel lehetne növelni. Persze a 2027 előtti befejezés nem valószínű – erre már Aditya Saraswat, a Rystad közel-keleti upstream kutatásért felelős alelnöke mutatott rá.

Az mindenesetre megsüvegelendő, hogy Abdel-Gáni csak ebben a hónapban hét beruházási lehetőséget élesztett fel a finomítói ágazatban is.

Még ha az olajminiszternek sikerülne is vállalatokat toboroznia a projektekre, Irak finomítási potenciálja egyelőre csak 500 ezer bpd-s kibocsátásbővítést tesz lehetővé, és az is időbe telik – hűtötte le a várakozásokat Saraswat.

 

Rálépett a fékre az amerikai olajipar

Túl alacsony az olaj és a földgáz ára, az utóbbit az exportkapacitások szűkössége fogja vissza.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.