Az Egyesült Királyságban 185,6 millió munkanap esett ki tavaly rövid betegség vagy sérülés miatt – derült ki a statisztikai hivatal (ONS) szerdán nyilvánosságra hozott adataiból. Ez több, mint a koronavírus-járvány csúcspontján, igaz, akkor több millió dolgozó volt kényszerszabadságon, a lezárások miatt pedig kevesebben kaptak el kevésbé súlyos betegségeket.

Doctor Using Stethoscope On Senior Female Patient
A koronavírus-járvány alatt sem mulasztottak ennyit a brit munkavállalók.
Fotó: Getty Images

A rekord részben a brit munkaerő elmúlt évekbeli növekedését tükrözi, de a

ledolgozott órákhoz viszonyítva is tavaly esett ki a legtöbb munkanap 2004 óta: 2,6 százalék

a 2019-es 1,9 százalékhoz képest. Ezzel a mérések kezdete, azaz 1995 óta tartó trend tört meg. Kisebb betegségek felelősek a kiesett munkanapok 29 százalékáért, légzőszervi problémák a 8 százalékáért (ez a duplája a 2019-esnek). Egyéb betegségek, például a Covid, cukorbetegség és több más kór adja a kiesett munkanapok 24 százalékát, ami szintén jelentős ugrás a 2019-es 14 százalékhoz képest. 

A betegszabadság volt tavaly a hiányzás leggyakoribb oka az egészségügyben és a szociális ellátási szektorban. A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az már az ONS korábbi adataiból kiderült, milyen jelentős mértékben nőtt a hosszú távú betegszabadság a munkaképes korú, de a munkaerőpiacon kívül maradó britek körében. A 2023 februárjával zárult három hónapban

a gazdaságilag inaktív kategóriába soroltak 28,7 százaléka mondta azt, hogy tartósan beteg volt, ami a legmagasabb arány a nyilvántartások 1993-as kezdete óta.

Egy másik, ugyancsak szerdán nyilvánosságra hozott statisztika a termelékenység tartós gyengülését mutatja, amelyet a legtöbb közgazdász a brit életszínvonal fenntartása előtt álló legnagyobb hosszú távú kihívásának vél.

A woman shelters from the rain under an umbrella following the Changing of the Guard ceremony at Buckingham Palace in London on January 16, 2017. - Prime Minister Theresa May won endorsement from US President-elect Donald Trump over her Brexit course but sterling plunged on Monday on fears that Britain could be on a collision course with its EU allies. (Photo by BEN STANSALL / AFP)
Az alacsony termelékenység az egyik legnagyobb kihívás.
Fotó: Ben Stansall

Az egy munkaórára jutó kibocsátás nem változott 2021 és 2022 utolsó negyedéve között, 2019 óta pedig mindössze 2,1 százalékkal emelkedett, ami az egy főre jutó átlagos munkaórák számának 1,6 százalékos csökkenését és a kibocsátás 0,5 százalékos növekedését tükrözi.
Az év elején a Bank of England is gyenge termelékenységi kilátásokat prognosztizált Nagy-Britanniában: az egy munkaórára jutó kibocsátás növekedése az előrejelzés szerint a következő három évben átlagosan évi 0,25 százalék lesz, ami elmarad a 2010 és 2019 közötti 0,75, illetve a 2008-as pénzügyi válságot megelőző évtizedben elért két százaléktól.
Közgazdászok a gyenge teljesítmény okai közé sorolják az üzleti beruházások alacsony voltát, a Brexit miatti nagyobb kereskedelmi akadályokat, valamint a munkavállalói és vezetői készségek hiányosságait is.