Alaposan megváltozott a britek véleménye a Brexitről majdnem hét évvel és négy kormányfővel a népszavazás után. A YouGov legfrissebb felmérésének eredménye szerint a megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy rossz döntés volt kilépni az Európai Unióból, és már csak 32 százalékuk gondolja, hogy ez volt a helyes választás. Messze van ez a 2016-os népszavazás eredményétől, amikor a résztvevők 51,9 százaléka voksolt a Brexitre, 48,1 százalék a maradásra.
Fotó: Ina Fassbender
A megbánást azonban más közvélemény-kutatások is igazolják. Az Ipsos januári felmérésében a válaszadók 45 százaléka mondta, hogy a kilépés negatív hatással van a mindennapi életére, míg ennek ellenkezőjét csupán 11 százalék állította. Hasonlóképpen a Focaldata és az UnHerd tízezer ember megkérdezésével készült kutatásában
54 százalék értett egyet valamilyen szinten azzal a megállapítással, hogy „Nagy-Britannia rosszul tette, hogy kilépett az EU-ból”, 28 százalék vélte az ellenkezőjét.
A CNBC az eredményekkel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az előrejelzések szerint a brit gazdaság sereghajtó lesz a következő két évben a világ legfejlettebb húsz ipari állama, a G20 csoport tagjai között. Az országban súlyos a megélhetési válság, a kormányzó konzervatívokat sorozatos politikai botrányok sújtják. A Rishi Sunak vezette toryk több mint húsz százalékponttal kullognak a Munkáspárt mögött a közvélemény-kutatásokban a 2024-es parlamenti választás előtt.
Fotó: Wiktor Szymanowicz
Anand Menon, a UK in a Changing Europe kezdeményezés igazgatója, a londoni King’s College európai és külpolitikával foglalkozó professzora szerint két kulcsmomentum vezetett a közhangulat megfordulásához.
Az első, hogy egyre nő azoknak a száma még a kilépésre szavazók között is, akik úgy gondolják, hogy a kormány rosszul kezelte a Brexitet – vagyis szerintük ez a kormány kudarca. A másik, hogy a szavazók egyre nagyobb része kezdi felfogni, hogy a Brexit gazdasági hatásai negatívak
– nyilatkozta a CNBC-nek.
A véleményét alátámasztják a közvélemény-kutatások. A YouGov felmérésének eredménye szerint a válaszadók 68 százaléka okolja a kormányt, míg csupán 21 százalék véli úgy, hogy a konzervatívok jól kezelték a helyzetet.
Azt egyelőre nem lehet tudni, mennyire változtat a hangulaton az új északír megállapodás, amelyet a hét elején jelentett be Rishi Sunak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A YouGov azonban hangsúlyozta, hogy a teljes szavazókorú népesség 7 százalékát teszik ki azok, akik már bánják, hogy a kilépésre voksoltak 2018-ban, míg az arányuk az előző, 2019-es parlamenti választás idején mindössze 4 százalék volt. „A változás nem tűnik hatalmasnak, de tekintve, hogy a népszavazás óta mennyire stagnálnak az EU-tagsággal kapcsolatos vélemények, ez a preferenciaváltozás nagy hatással lehet” – figyelmeztettek a közvélemény-kutatók.
Ráadásul további 4 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik a kilépésre szavaztak, de ma már nem biztosak benne, hogy ez volt a helyes döntés.
Fotó: Dan Kitwood / AFP
Menon hangsúlyozta, hogy bár a kilépés negatív gazdasági hatásai már 2020 elején, vagyis szinte azonnal jelentkeztek, ezt ironikus módon elfedte a koronavírus-járvány. Az iparágak széles köre a mezőgazdaságtól a halászaton és az autógyártáson keresztül a gyógyszeriparig azóta is arról panaszkodik, mennyire megnehezítette az életet számukra az elmúlt években a Brexit.
A szakértő szerint azonban ennek éppen az ellenkezője történik, azaz az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági problémái közül sok nem elsősorban a Brexit következménye, mégis annak a káros hatásaira irányul a reflektorfény. Bár Menon szerint sem kétséges, hogy részben a Brexit az oka az Egyesült Királyság gyenge gazdasági adatainak, amelyek különösen a hét legfejlettebb ipari országéval összehasonlítva rosszak, ebben más hosszú távú faktorok is szerepet játszottak.
Ilyen például a krónikusan alacsony termelékenység, amely régóta súlyos probléma, de az életszínvonal tartós stagnálása is, amelyet részben a konzervatív kormányok évtizedes megszorító politikája okozott.
Fotó: Yui Mok / PA Images
Sunakéknak komoly fejtörést okoz, hogy a Brexit kulturális, értékalapú kérdésből egyértelműen gazdaságivá vált, ráadásul már egyáltalán nem a legfontosabb kérdés a brit választók számára. A legutóbbi Ipsos Issues Index szerint az egészségügy helyzete aggasztja leginkább a válaszadók 42 százalékát, a gazdaság 37, az infláció pedig 36 százalékát. A 2019-es parlamenti választás előtt a szavazók 72 százaléka jelölte meg első helyen a Brexitet, de az arányuk már tavaly októberre 6 százalékra zuhant.
Sokan a Brexittel hozzák összefüggésbe a jelenlegi zöldséghiányt is az országban, hiszen az Egyesült Királyság a felhasznált élelmiszer 46, a friss zöldségek 54 százalékát importálja, de télen például a britek által elfogyasztott paradicsom 95 százaléka, a saláta 90 százaléka érkezik külföldről.
