2050-re az összes épületének „A” energiabesorolásúnak kellene lennie, ám e céltól jelenleg messze van az EU és Magyarország is, noha jó példák akadnak külföldön és itthon egyaránt.
Fotó: Flajsz Péter / 24 Óra
Az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni harc keretében folyamatosan szigorítja az épületekre vonatkozó jogszabályait, és jelenleg is az épületek energiahatékonysági irányelvének felülvizsgálatán dolgozik. A készülő irányelv alapján az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-ig az összes európai épület „A” energiaosztály minősítést érjen el – ez azonban nem megy egy csapásra, a célt csak fokozatosan lehet elérni.
Ez maraton, nem sprint
– közölte Ciarán Cuffe, aki az Európai Parlament (EP) vezető tárgyalója a témában.
A feladat hatalmas, de a lehetőségek is
Az ír EP-képviselő maga is építész, és úgy véli, hogy az épületek energiahatékonyságának javítása nemcsak óriási feladat, hanem ugyanekkora lehetőség is az európai cégek számára, hiszen a felújításokhoz szükséges anyagok és munkaerő biztosításában jelentős a potenciál. A zöldpárti politikus szerint a szabályok, előírások és lehetőségek gyakorlati oldalát figyelembe véve igenis vannak olyan tételek, amelyek relatíve könnyen és gyorsan megvalósíthatók,
az első kipipálandó cél például, hogy az épületek fejlettségét mihamarabb „E” energiahatékonysági szintre emeljük, 2033-ra pedig „D”-re.
Az új irányelv miatt az EU tagállamainak is szükségük lesz nemzeti felújítási tervre. Az EP vezető tárgyalója elmondta, hogy az idő múlásával az épületek felújításának nehézsége is nő, ugyanakkor új technológiákat is be lehet vetni, hogy megkönnyítsék az előírások teljesítését.
„Az építészetben alapkoncepció, hogy ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az új megoldások, anyagok és módszerek alkalmazásával megkönnyíthetjük az energiahatékonysági előírások teljesítését” – mondta Cuffe.
Napelemek a Fradi-tetőn
A hatékonyságnövelés nemcsak az irodák és lakóházak vonatkozásában fontos, hanem a sportlétesítmények, köztük a labdarúgó-stadionok esetében is égető szükség volna rá, noha ezek külterületei a víkendházakkal együtt kívül esnek majd az EU-s irányelv hatókörén.
„Meg kell előzni az energiapazarlást, és olyan stadionokat kell építenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az élő sportélmény mellett a fenntarthatóságra is odafigyeljünk” – közölte az UEFA elnöke, a szlovén Aleksander Ceferin.
Például az olasz Juventus stadionja 38 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint az elődje, az angol Tottenham Hotspur arénája energiabankban tárol fölös energiát, Észak-London másik nagy klubja, az Arsenal stadionja pedig saját napelemfarmot használ az áramellátásra.
Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport
Az UEFA megköveteli a stadionoktól az energiahatékonysági irányelvek és rendszerek betartását, és egyre több klímavédelmi intézkedést is kötelezővé tesz az építkezések és a felújítások során. Magyarországon az elmúlt időszak stadionépítési projektjeinél mindez nem volt feltétlenül követelmény, de jó példák akadnak.
Az új Puskás Arénának például takarékos a fény- és vízrendszere is, az Új Hidegkuti Nándor Stadionba is olyan LED-világítást helyeztek, amely 80 százalékkal csökkentette az energiafogyasztást, plusz hőszivattyús a fűtési rendszere is. A Fradi otthonában, a Groupama Arénában pedig most telepítenek majd napelemeket a tetőszerkezetre.
Alacsonyan lógó gyümölcsök
Ezekkel tehát már oldalazunk az elképzelt EU-s cél felé, ugyanakkor a magyarországi irodaházak és lakóházak energiahatékonysága elmarad az európai átlagtól.
Az épületek hőszigetelése és a fűtési rendszerek szabályozása gyakran nem megfelelő, az energiaveszteség magasabb, mint amit az újabb technológiák lehetővé tesznek –
nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az energiahatékony technológiákra, amilyenek például az okos vezérlőrendszerek, a hőszigetelés és a megújuló energiaforrások használata.
Az okostechnológiák segítségével ugyanis az épületek energiafelhasználása optimalizálható, a fűtési-hűtési igények automatikusan szabályozhatók, és a hőszigetelés javítása, például a nyílászárók cseréje is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne, emellett a megújuló energiaforrások, mint a vagy a geotermikus energia használata is csökkentené az épületek energiafogyasztását.
„Ahogy mifelénk mondják, ezek alacsonyan lógó gyümölcsök: ezen az úton az első lépések nagyon egyszerűek” – mondta Ciarán Cuffe, aki szerint a drága és hullámzó energiaárak is arra ösztökélnek, hogy takarékoskodjunk az energiával.
